Érzékelhetően derűlátóbbá váltak tavaly óta a hazai munkavállalók a mesterséges intelligencia munkahelyekre gyakorolt várható hatásaival kapcsolatban, továbbá jelentősen visszaesett azok aránya, akik szerint már tíz éven belül is érezhetőek lesznek ennek a folyamatnak a következményei. A BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából az is megállapítható, hogy nem változott a válaszadók azzal kapcsolatos várakozása, hogy egy esetleges állásvesztés vagy felmondás esetén milyen könnyen találnának a képzettségüknek megfelelő új állást.

Az idei harmadik negyedévben készült felmérésben a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe 76 pontos értéket vett fel, amely az előző év hasonló időszakához képest csak minimális visszaesést mutat.

A válaszadók idén is hasonló mértékben tűnnek optimistának a részeredmények szintjén a jelenlegi munkahelyük fennmaradására vonatkozó percepció kapcsán: interjúalanyok közel háromnegyede (73%) úgy vélte, hogy a cég, ahol dolgozik – függetlenül a saját pozíciójától – még több mint öt évig biztosan megmarad, ami egy év alatt csak minimálisan érzékelhető, 3 százalékpontos csökkenést jelent. Ezzel párhuzamosan viszont 6-ról 10 százalékra nőtt azok aránya, akik ezt az időtávot mindössze 2-3 évre becsülik.

Az előző két év harmadik negyedéves adataihoz képest változatlanul 62 pontot ért el az a mutató, amely a munkavállalók arra vonatkozó optimizmusát vizsgálja, hogy egy esetleges állásvesztés vagy felmondás esetén milyen könnyen találnának a képzettségüknek megfelelő új állást. A részeredmények szintjén ugyanakkor tapasztalható némi változás: a tavalyi 17-ről 18%-ra emelkedett azok aránya, akik úgy vélik, hogy nehezen, illetve nagyon nehezen találnának maguknak ilyen feltételekkel új állást, ezzel párhuzamosan 33-ról 29%-ra csökkent azoké, akik ezt a folyamatot alapvetően semlegesnek ítélik meg. Továbbá 22-ről 24%-ra nőtt azoké, akik szerint nagyon könnyen találnak majd maguknak új, testhez álló munkahelyet.

A megelőző év azonos időszakával összevetve viszont 2 pontot csökkent és ezzel 76-ra esett a felmérésben az a mutató, amely a munkavállalók azzal kapcsolatos attitűdjeit méri, hogy a jelenlegi pozíciójukat mennyire érzik biztosnak az adott cégen belül. A vonatkozó részadatok szerint a válaszadók 56%-a azt gondolja, hogy jelenlegi pozíciójuk több, mint öt évig biztosan meg fog maradni, ami az előző év hasonló időszakához képest 4 százalékpontos csökkenést jelent, ugyanakkor 4 százalékpontos növekedéssel 18%-ra emelkedett azok aránya, akik szerint ez az időszak 2-3 év. A trendet erősíti, hogy ezzel párhuzamosan 6-ról 8%-ra nőtt azon válaszadók aránya, akik szerint ez a periódus legfeljebb egy év.

„A 2023-ban és az azt megelőző egy-két évben mért adatokhoz képest a válaszadók egyértelműen optimistábbak a munkahelyük biztonságával kapcsolatban, amelyet alátámasztanak az olyan részeredmények szintjén érzékelhető változások, mint a jelenlegi pozíció tartósságába és az őket foglalkoztató cég fennmaradásába vetett bizalom növekedése” – mondta el Kiss Márk István. A BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója kitért a mesterséges intelligencia megjelenésére és az azzal kapcsolatos attitűdökre is: a dolgozók érezhetően optimistábbá váltak az új technológia munkahelyükre és a környezetükre gyakorolt jövőbeli hatásaira vonatkozóan.

Optimista jövőképről árulkodik, hogy míg tavaly szeptemberben 80%, idén már csak 59% jósolta azt, hogy a mesterséges intelligencia miatt a jövőben kevesebb dolgozóra lesz szükség, illetve egy jelentős számú válaszadói csoport (27%) szerint a jelenlegihez képest hasonló mennyiségű munkaerőre lesz igény. Ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik az is, hogy a tavalyi 72%-ról 74%-re emelkedett azok köre, akik úgy vélik, hogy a mesterséges intelligenciának köszönhetően könnyebbé és hatékonyabbá válik a munkavégzés a jövőben.

A fenti adatok mellett az is kiderül, hogy a tavalyi 19%-ról 31%-ra ugrott azon válaszadók aránya, akik szerint teljesen más lesz az emberek élete a mesterséges intelligencia megjelenésével, míg 26%-ról 21%-re csökkent azoké, akik szerint ez csak egy kicsit fog változni. A változás megítélésével kapcsolatban nem tapasztalható érdemi elmozdulás, mivel a megelőző évben tapasztalt 49-44%-os arány után idén is hasonló – 47-47% – módon oszlik meg azon válaszadók köre, akik szerint egyértelműen jó, vagy inkább jó hatással lesznek ezek a folyamatok a munkánkra nézve, szemben azokkal, akik úgy vélik, hogy ez inkább rossz, vagy nagyon rossz következményekkel jár. A kérdőívből az is kiderült, hogy a tavalyi 58-ról idén 52%-ra csökkent azon válaszadók köre, akik szerint már öt éven belül érezhető lesz a mesterséges intelligencia hatása a saját munkakörükre vonatkozóan, miközben 9-ről 19%-ra ugrott azok aránya, akik ezt az időszakot minimum tíz évre becsülik.

Az aktuális munkahely fennmaradására vonatkozó becslésekben érezhető leginkább a magyarok munkaerőpiaci helyzetével és körülményeivel kapcsolatos általános optimizmus, ugyanakkor úgy tűnik, hogy a munkavállalók jócskán alábecsülik egy esetleges munkanélküliség esetén az újbóli sikeres elhelyezkedésre ráfordított idő és fáradság mértékét, derül ki a magyarországi BNP Paribas Cardif és a Medián legfrissebb közös kutatásából.
 
Az idei első negyedévben készült felmérésben a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe 75 pontos értéket vett fel, amely a megelőző év hasonló időszakához hasonló stabil értéket mutat.
 
A válaszadók a mostani munkahelyük fennmaradásával kapcsolatos percepciója jóval optimistább képet fest az előző év hasonló időszakához képest: 3 pontos emelkedéssel idén év elején már 87 pontot vett fel az ezzel kapcsolatos mutató. Az erre vonatkozó részeredmények alapján egyébként az előző év megegyező időszakához hasonlóan az interjúalanyok mintegy háromnegyede (73%) úgy vélte, hogy a cég, ahol dolgozik – függetlenül a saját pozíciójától – még több mint öt évig biztosan megmarad.
 
Az idei első negyedéves felmérés részletesebben is kitért az álláskeresés körülményeire, illetve a munkavállalók ezzel kapcsolatos feltételezéseire. Az adatokból kiderül, hogy a válaszadók közel 9%-a keres állást, ennek aránya a jelenleg nem dolgozók körében 11%, míg a foglalkoztatottaknál 6,5%.
 
Az aktív álláskeresésben lévők saját bevallásuk szerint átlagosan valamivel több, mint fél éve foglalkoznak azzal, hogy találjanak egy új állást, ugyanakkor azok, akik jelenleg nem keresnek munkát, általában úgy vélik, hogy ennek időtartama mindössze 2 és fél hónapot venne igénybe. Ez a két érték azért is figyelemre méltó fejlemény, mert a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai[1] szerint 2024-ben átlagosan több mint egy év kellett a sikeres elhelyezkedéshez, ehhez képest a felmérés válaszadói szerint az ehhez szükséges idő átlagosan kevesebb, mint 4 és fél hónap.
 
Meghatározó eredmény továbbá, hogy az álláskeresők aránya az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken, így a legmagasabb értéket (15%) a 18-29 éves korosztály körében érte el – fontos megemlíteni, hogy eleve ebben a korcsoportban a legalacsonyabb a dolgozók aránya.
 
„A mostani kutatás eredményei világosan rámutatnak arra, hogy a hazai munkavállalók optimisták az újbóli sikeres elhelyezkedéshez szükséges idő reális hosszával kapcsolatban. Bár az aktuálisan álláskeresés előtt állók realisztikusabban látják az elhelyezkedés időtartamát, mint azok, akik nem keresnek új munkát, még így is átlagosan fél évvel alábecsülik a folyamat hosszát” – mondta el Kiss Márk István, a magyarországi BNP Paribas Cardif vezérigazgatója. Azt is hozzátette: az előző év első negyedévéhez képest egyébként szinte minden területen pozitív irányú változás tapasztalható a válaszadók saját munkaerőpiaci helyzetük megítélésével kapcsolatban, melyek közül leginkább az aktuális munkahely fennmaradásával kapcsolatos bizalom erősödése a legfigyelemreméltóbb.
 
Pozitív fejleménynek tekinthető, hogy a tavalyi évben mért 18%-hoz képest mostanra már csak a megkérdezettek 16% jelezte azt, hogy a háztartása kevesebb, mint egy hónapot tudna átvészelni a fő kereső állásvesztése esetén, míg ezzel párhuzamosan 8-ról 11%-ra, valamint 19-ről 22%-ra ugrott azok aránya, akik 7-12 hónapra, illetve több mint egy évre elegendő megtakarítással is rendelkeznek. A bővített kérdéssorból viszont most az is kiderült, hogy minden negyedik válaszadó szerint csak nagyon magas kamatokkal tudna kölcsönhöz jutni, míg 10-10%-uk állította azt, hogy csak kisebb vagy akár eleve kamat nélkül is hozzájuthatna banki segítséghez. A válaszadók több mint egyharmada viszont ennél is optimistábban ítéli meg a helyzetét és úgy véli, hogy akár olyan segítséget is kaphatna a családjától, amit vissza sem kell fizetni.

[1] Forrás: 20.1.1.35. A munkanélküliség átlagos időtartama a 15–64 éves munkanélküliek körében (KSH)