BNP Paribas Cardif: élesedő versenyre és bizonytalanságra számítanak a magyar munkavállalók Általánosságban elmondható, hogy bizonytalanul érzik magukat a magyar dolgozók, ugyanakkor némi optimizmusra adhat okot, hogy az elmúlt hónapokban komolyabb romlás nem tapasztalható a saját egzisztenciális helyzetük megítélésével kapcsolatban. A bizonytalansággal párhuzamosan a munkavállalók erősödő motivációját jelzi többek között, hogy az előző évhez képest több mint kétszer annyian lennének hajlandóak akár a saját költségükön is továbbképezni magukat, illetve a válaszadók kétharmada hajlandó lenne a mostaninál messzebbre, akár fél órával is többet utazni a munkahelyére, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából.

A több mint háromnegyed éve tartó negatív munkaerő-piaci tendenciák ellenére decemberben a megelőző év hasonló időszakához, valamint 2020 korábbi negyedéveihez képest is magas volt a munkavállalói bizalmi index, így a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe év végén 70 pontos értéket vett fel. Összességében elmondható, hogy az index stabilitása az előző negyedévhez hasonlóan most is a motivációnak és az újbóli elhelyezkedés esélyének némileg kedvezőbb megítélésének köszönhető. 

A negyedéves jelentésből kiderül, hogy a munkavállalók – a járvány hatásaival összhangban – a tavalyi adatokkal összevetve kevésbé érzik biztosnak a mostani pozíciójukat: ugyan az előző két negyedévhez képest ez a részmutató is emelkedett, a most regisztrált 77 pont 14, illetve 15 ponttal marad el a 2019, illetve 2018 decemberében felvett értékekhez képest. Szintén csökkenés volt tapasztalható annak megítélése kapcsán is, hogy az adott válaszadó mennyi időre látja biztosnak a pozícióját a jelenlegi munkahelyén: az egy évvel ezelőtti 72%-ról ugyan 60%-ra esett azon optimisták aránya, akik több mint öt évre biztosnak látják a munkahelyüket, ugyanakkor az előző negyedévhez képest 8 százalékpontos emelkedés történt, ami mindenképpen érdemi javulásnak tekinthető. 

Tavaly óta nem történt érdemi változás azzal kapcsolatban sem, hogy a dolgozók mennyire érzik úgy, hogy könnyen találnának maguknak új állást: a felmérésben regisztrált 55 pont az előző év azonos időszakában 56, 2018-ban pedig 52 pont volt, ugyanakkor az előző két negyedévben mért 59, illetve 58 ponthoz képest ez enyhe visszaesésnek mondható.  

Konkrétan a munkahely fennmaradásának megítélésével kapcsolatban szintén visszaesés tapasztalható az előző évhez képest: a most mért 86 pont 7, illetve 8 ponttal marad a 2019-ben, illetve 2018-ban felvett értékekhez képest, ugyanakkor az előző két negyedévhez képest itt sem történt érdemi elmozdulás, vagyis a válság kirobbanása óta az ezzel kapcsolatban kialakult pesszimista tendencia megállni látszik. Ehhez a részmutatóhoz kapcsolódik az is, hogy a tavaly decemberi 76%-ról 71%-ra esett vissza azok aránya, akik szerint több mint öt évig biztosan fenn fog maradni a munkahelyük. Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy az előző negyedévhez képest itt sem folytatódott a negatív irányú mozgás. 

Az előző két negyedévhez képest változatlan, viszont a korábbi évek azonos időszakához képest továbbra is jóval magasabb értéket vett fel a jelenlegi munkahely megtartása iránt érzett motiváció: az elért 58 pont 25, illetve 24 pontos ugrást jelent a 2019, illetve 2018 decemberi értékekhez képest, amivel éppen, hogy csak elmarad a nyári rekordmagasnak számító 60 ponttól. A munkavállalók motivációjára részletesebben is kitérő részeredményekből az derül ki, hogy az előző év azonos időszakához képest több mint kétszer annyian lennének hajlandóak a saját költségükön is továbbképezni magukat: a tavaly decemberi 33-ról 68%-ra ugrott ezen dolgozók aránya. Továbbá a válaszadók jelenleg 66%-a lenne hajlandó a mostaninál messzebbre, akár fél órával is többet utazni a munkahelyére, ami 19 százalékpontos emelkedés az előző év hasonló időszakához képest. Emellett további 22 százalékpontot emelkedett egy év alatt azon válaszadók köre, akik ugyanannyi pénzért akár nehezebb munkát is hajlandók lennének bevállalni (46%), illetve 32%-ról 53%-ra ugrott azok aránya, akik ugyanannyi pénzért többet is dolgoznának. 

„A tavaly év végi adatok alátámasztják azt a korábbi megfigyelésünket, hogy a magyar munkavállalók általánosságban egy elhúzódó munkaerőpiaci válsággal számolnak, ugyanakkor némi optimizmusra adhat okot, hogy a nyári és őszi időszakkal összevetve további romlást nem tapasztaltunk a saját helyzetük megítélésével kapcsolatban” – mondta el Kiss Márk István. A BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója hozzátette: egyelőre kérdés, hogy a járvány harmadik hulláma fog –e érdemben változtatni a már meglévő járványügyi intézkedéseken és így közvetve miként fogja éreztetni a hatását az álláspiacon. 

A felmérésből kiderül, hogy a különböző demográfiai jellemzőket is figyelembe véve érdemi eltérések nem tapasztalhatóak sem a járvány előtti időszakhoz, sem pedig az előző év hasonló időszakához képest, így továbbra is az átlagnál hagyományosan jobban bíznak a munkahelyükben az érettségivel és diplomával rendelkezők (73, illetve 74 pont), valamint a Nyugat – és Közép-Magyarországon élők (72-73 pont) a Kelet-Magyarországon élőkkel szemben. Életkori bontás alapján a 18-29 és a 40-49 év közöttiek voltak a legoptimistábbak (72-72 pont), utánuk a következnek a 30-39 év (71 pont). Az ötvenes éveikben járó munkavállalók körében 68 pontot, a hatvan felettieknél viszont jóval alacsonyabb (61 pont) értéket vett az index. Az előző negyedévhez hasonlóan a férfiak és nők között csak minimális eltérés tapasztalható a bizalmi index kapcsán: a nők körében 69, a férfiaknál 71 pontot mértek. 

Információ a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexről 

A BNP Paribas Cardif biztosító a Mediánnal közösen 2014-ben alkotta meg az indexet. Azért hozták létre, hogy mérni lehessen: mennyire stabil a munkaerőpiac a munkavállalók szemszögéből, tehát a munkavállalók mennyire bíznak abban, hogy jelenlegi munkahelyük hosszú távon is munkalehetőséget biztosít majd számukra, milyen lépéseket tennének meg annak érdekében, hogy megtartsák munkahelyüket, ha az veszélybe kerülne, illetve, hogy megérzésük szerint milyen könnyen találnának új munkalehetőséget. Az index 1 200 fő személyes megkérdezésén alapul. A minta életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálja a felnőtt magyar népességet.

Először egy alapkutatást végeztek el, melynek keretén belül 13 releváns kérdést tettek fel egy országosan reprezentatív mintának, a következő három dimenzióban: 

– A munkahely biztonsága 

– Potenciális erőfeszítések az állásuk megőrzése érdekében 

– Egy új állás megtalálásának komplexitása 

Statisztikai elemzéssel kiválasztották az indexképzéshez leginkább megfelelő 7 kérdést. Az ezen 7 kérdés alapján számított index minél magasabb értéket vesz fel, a munkavállalók: 

– annál jobban bíznak abban, hogy a munkahelyük hosszútávon megfelelő álláslehetőséget tud nekik biztosítani 

– annál stabilabbnak érzik saját pozíciójukat a munkahelyükön 

– annál több mindent tennének meg azért, hogy megtartsák állásukat, ha az esetlegesen veszélybe kerülne 

– annál könnyebbnek értékelik egy esetleges új munkalehetőség megtalálását 

Az előző év azonos időszakában mért adatokkal való összehasonlítás jobban rámutat a trendszerű változásokra, illetve nem vezet félre az esetleges szezonalitás sem. 

Bár a koronavírus-járvány miatti drasztikus intézkedések már tavasz végén – nyár elején éreztették a hatásukat a már hosszabb ideje stabil magyar munkaerőpiacon, a járvány második hulláma miatt úgy tűnik, hogy az álláspiac akár tartósan is kínálatorientálttá válhat. Ennek hátterében egyrészt a munkahely megtartása iránti motiváció ugrásszerű növekedése, másrészt pedig a saját állásba-, illetve annak stabilitásába vetett bizalom erőteljes meggyengülése áll, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából.

A hónapok óta tartó negatív munkaerő-piaci tendenciák ellenére a megelőző év hasonló időszakához és a korábbi negyedévekhez képest októberben is változatlanul magas volt a munkavállalói bizalmi index, így a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe alapján a jelenlegi 69 pontos érték továbbra is egy alapvetően optimista hozzáállást mutat a hazai munkavállalók körében.

A negyedéves jelentésből kiderül, hogy a járvány hatásai ellenére a megkérdezettek körében kifejezetten magas értéket, 59 pontot mértek azzal kapcsolatban, hogy a dolgozók mennyire könnyen találnának maguknak új állást: az előző év azonos időszakában ez az érték 54, 2018-ban pedig 56 pontot vett fel. Az előző negyedévben tapasztalt drámai visszaesés ugyanakkor tartósnak bizonyulhat azzal kapcsolatban, hogy az adott munkavállaló mennyire érzi biztosnak a jelenlegi pozícióját: az ezt mérő részmutató az előző negyedévhez képest még egy pontot, az előző év hasonló időszakához képest pedig közel 20 pontot esett, így a jelenlegi 73 pont a négy-öt évvel ezelőtti értékeket idézi.

A munkahely fennmaradásának megítélésével kapcsolatban – hasonlóan a 2015-2016-os évekhez – 85 pontot vett fel az index. Összehasonlításképpen: 2017-ben még 93, egy évvel később 92, míg tavaly 94 pontot mértek az év hasonló időszakában a kutatás elemzői. Ugyancsak árulkodó adat az is, hogy a tavaly őszi 81%-ról, valamint az idei júniusi 72%-ról mostanra 71%-ra esett vissza azok aránya, akik szerint több mint öt évig biztosan fenn fog maradni a munkahelyük. Ez az érték 2018, illetve 2017 harmadik negyedévében 77, illetve 73 pontot vett fel. Szintén radikális csökkenés volt tapasztalható annak megítélése kapcsán is, hogy az adott válaszadó mennyi ideig látja biztosnak a pozícióját a jelenlegi munkahelyén: az egy évvel ezelőtti 79%-kal szemben jelenleg már csak minden második válaszadó (52%) optimista annyira, hogy több mint öt évre biztosnak lássa a munkahelyét, ami még a nyári 55%-hoz képest is enyhe esésnek számít.

Folytatódni látszik ugyanakkor az előző negyedévben elindult és a fenti folyamatokkal ellentétes irányú tendencia, ami a jelenlegi munkahely megtartása iránt érzett motiváció drasztikus emelkedéséhez kapcsolódik: az ezt mérő mutatószám ugyanis 2019 őszéhez képest 22 ponttal ugrott meg, így a mostani 58 pontos érték éppen hogy csak elmarad a nyári rekordmagasnak számító 60 ponttól. A munkavállalók motivációjára részletesebben is kitérő részeredményekből az derül ki, hogy az előző év azonos időszakához képest közel két és félszer annyian lennének hajlandóak a saját költségükön továbbképezni magukat: a tavaly őszi 30-ról 72%-ra ugrott ezen dolgozók aránya. Továbbá a válaszadók jelenleg 68%-a lenne hajlandó a mostaninál messzebbre, akár fél órával is többet utazni a munkahelyére, ami 21 százalékpontos emelkedés az előző év hasonló időszakához képest. Emellett további 14 százalékpontot emelkedett egy év alatt azon válaszadók köre, akik ugyanannyi pénzért akár nehezebb munkát is hajlandók lennének bevállalni (46%), illetve 38%-ról 48%-ra ugrott azok aránya, akik ugyanannyi pénzért többet is dolgoznának.

A munkavállalói bizalmi index stabilitása az előző negyedévhez hasonlóan most is a fenti motivációs elemnek és az újbóli elhelyezkedés esélyének továbbra is némileg kedvezőbb megítélésének köszönhető.

„A jelenlegi adatok alapján úgy tűnik, hogy a magyar munkavállalók általánosságban egy elhúzódó válságra számítanak, ezzel pedig a tavasszal hirtelen megforduló munkaerő-piaci trend akár tartósan is egy kínálatorientált irányt vehet” – mondta el Kiss Márk István. A BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója hozzátette: a novemberben bevezetett járványügyi intézkedések munkaerőpiacra gyakorolt hatásai csak hónapok múlva lesznek realizálhatóak, azonban az már most látható, hogy a munkavállalók egy egyre élesedő versenyhelyzettel számolnak.

A különböző demográfiai jellemzőket is figyelembe véve érdemi eltérések nem tapasztalhatóak sem a járvány előtti időszakhoz, sem pedig az előző év hasonló időszakához képest, így továbbra is az átlagnál hagyományosan jobban bíznak a munkahelyükben az érettségivel és diplomával rendelkezők (73, illetve 71 pont), valamint a Nyugat – és Közép-Magyarországon élők (70-70 pont). Az előző negyedévhez hasonlóan a férfiak és nők között csak minimális eltérés tapasztalható a bizalmi index kapcsán: a nők körében 69, a férfiaknál 70 pontot mértek.

Információ a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexről
A BNP Paribas Cardif biztosító a Mediánnal közösen 2014-ben alkotta meg az indexet. Azért hozták létre, hogy mérni lehessen: mennyire stabil a munkaerőpiac a munkavállalók szemszögéből, tehát a munkavállalók mennyire bíznak abban, hogy jelenlegi munkahelyük hosszú távon is munkalehetőséget biztosít majd számukra, milyen lépéseket tennének meg annak érdekében, hogy megtartsák munkahelyüket, ha az veszélybe kerülne, illetve, hogy megérzésük szerint milyen könnyen találnának új munkalehetőséget. Az index 1 200 fő személyes megkérdezésén alapul. A minta életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálja a felnőtt magyar népességet.

Először egy alapkutatást végeztek el, melynek keretén belül 13 releváns kérdést tettek fel egy országosan reprezentatív mintának, a következő három dimenzióban:
– A munkahely biztonsága
– Potenciális erőfeszítések az állásuk megőrzése érdekében
– Egy új állás megtalálásának komplexitása

Statisztikai elemzéssel kiválasztották az indexképzéshez leginkább megfelelő 7 kérdést. Az ezen 7 kérdés alapján számított index minél magasabb értéket vesz fel, a munkavállalók:
– annál jobban bíznak abban, hogy a munkahelyük hosszútávon megfelelő álláslehetőséget tud nekik biztosítani
– annál stabilabbnak érzik saját pozíciójukat a munkahelyükön
– annál több mindent tennének meg azért, hogy megtartsák állásukat, ha az esetlegesen veszélybe kerülne
– annál könnyebbnek értékelik egy esetleges új munkalehetőség megtalálását

Az előző év azonos időszakában mért adatokkal való összehasonlítás jobban rámutat a trendszerű változásokra, illetve nem vezet félre az esetleges szezonalitás sem.

A magyarországi BNP Paribas Cardif biztosítóról
A BNP Paribas Cardif leányvállalatai 2002-ben kezdték meg működésüket Magyarországon. A BNP Paribas Cardif Biztosító Zrt. és a BNP Paribas Cardif Életbiztosító Zrt. a jövedelempótló biztosítások szakértőiként meghatározó szereplői a hitelfedezeti és számlavédelmi biztosítások piacának.
Partneri kapcsolatokon alapuló üzleti modelljüknek köszönhetően termékeiket bankokkal, más biztosítókkal, áruházláncokkal, telekommunikációs vállalatokkal és közműszolgáltatókkal kötött együttműködési megállapodásokon keresztül értékesítik. Ügyfeleik száma közel 600 000.
A BNP Paribas Csoport tagjaként a Biztosító erős anyavállalati háttérrel és szoros testvérvállalati együttműködés mellett tevékenykedik Magyarországon.

Munkavállalók száma Magyarországon: 50 fő
Fő termékek: hitelfedezeti biztosítások, jövedelembiztosítások, közüzemi és telefonszámla-biztosítások, garancia kiterjesztés és balesetbiztosítás
Bruttó díjbevétel (2019):
BNP Paribas Cardif Életbiztosító Zrt.: 2,84 milliárd forint
BNP Paribas Cardif Biztosító Zrt.: 5,07 milliárd forint

A BNP Paribas Csoportról
A BNP Paribas Csoport a világ 71 országában van jelen és több mint 198.000 alkalmazottat foglalkoztat. Két alaptevékenységével, a lakossági banki és a kereskedelmi banki üzletágával előkelő helyet foglal el a nemzetközi ranglistákon. Magyarországon a BNP Paribas több mint 25 éves múlttal rendelkezik. A Bank 1991-ben kezdte meg működését Magyarországon. A BNP Paribas Cardif ikerbiztosítókon kívül a BNP Paribas Csoport leányvállalatai Magyarországon: a BNP Paribas Magyarországi Fióktelepe befektetési banki termékek széles palettáját kínálja állami, helyi és nemzetközi nagyvállalati, és intézményi ügyfelei részére.  A Magyar Cetelem Bank, amely jelentős szereplője a fogyasztói és személyi kölcsönök piacának, a gépjármű flottakezelésben és operatív lízingben tevékeny Arval Magyarországot, illetve az értékpapír elszámolási és letétkezelési szolgáltatásokat nyújtó BNP Paribas Securities Services. A BNP Paribas Csoport legfiatalabb tagja Magyarországon a BNP Paribas Real Estate, amely ingatlankezelési szolgáltatások széles skáláját ajánlja.

A BNP Paribas Cardif-ról
A hitelfedezeti biztosítások nemzetközi piacán vezető szerepet betöltő  BNP Paribas Cardif, a BNP Paribas Csoport biztosítója, kockázati és megtakarítási biztosítási termékeket kínál. Világszerte 33 országban van jelen és mintegy 100 millió ügyfelet biztosít; Európában, Dél-Amerikában és Ázsiában meghatározó piaci szereplő. 2019-ben a BNP Paribas Cardif összesen mintegy 8.000 alkalmazottat foglalkoztatott, bruttó éves díjbevétele 29,8 milliárd euró volt.

Tájékoztató MNB határozatokról

Tájékoztató az MNB átfogó vizsgálatának 2020. évi határozatáról:

57% számíthat csak valamilyen külső segítségre, a járvánnyal keresettebbé váltak a jövedelempótló megoldások. A magyar háztartások mindössze felének van annyi megtakarítása, amennyivel legalább két hónapot át lehet vészelni, illetve azok, akik a koronavírus-járvány hatására munkanélküliek lettek, átlagosan három hónapra elegendő tartalékkal rendelkeznek. Ugyanakkor a leginkább kedvező helyzetben lévő csoportokban is legfeljebb öt hónapra elegendő megtakarítása van az érintetteknek, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító Zrt. és a Medián közös elemzéséből.

A kutatásból kiderül, hogy a válság előtt is dolgozók közel egyharmadát érinti a járványhoz kapcsolódó valamilyen típusú jövedelemcsökkenés, emellett minden tizedik megkérdezettnek megszűnt a munkaviszonya, 8%-uk pedig részmunkaidőbe került. Ugyanakkor további 11%-uk jelezte, hogy bár őt magát személyesen nem érintették a leépítések, de voltak munkatársai, akiket igen, és emiatt rá többletfeladatok hárultak. 

A felmérés alapján azok, akik most munkanélküliek lettek, átlagosan három hónapra elegendő tartalékkal rendelkeznek, ugyanakkor a leginkább kedvező helyzetű foglalkoztatottság szerinti csoportokban is legfeljebb öt hónap körül van az az időintervallum, amit a kereső kiesése esetén a megtakarításokból átvészelhetnek. (A leghosszabb időre, hét és fél hónapra elegendő tartaléka azoknak van, akiknek a családi jövedelme több mint négyszázezer forint.) Ugyanakkor a válaszokból az derül ki, hogy legalábbis háztartás szintjén a megkérdezettek mindössze felének van annyi megtakarítása, amennyivel legalább két hónapot át lehet vészelni. 

Mindezek tudatában felértékelődik a külső segítség igénybevételének lehetősége. A kutatás eredményei szerint a nehezebb időszakok átvészelésére az emberek 57 százaléka számíthat valamilyen külső segítségre. A válaszadók elmondása alapján leginkább a tágabb család jelenti a külső támogatást: innen minden második ember (49 százalék) számíthat segítségre. 

További árulkodó adat, hogy hitelfedezeti- vagy jövedelembiztosítása a válaszadók (illetve a válaszadóval egy háztartásban élők) mindössze 17 százalékának van: ezekben a szolgáltatásokban az a közös, hogy tartós betegség, vagy a munkahely elvesztése esetén nyújtanak szolgáltatást akár 6-12 hónapon keresztül. Nyugat-Európában már évtizedek óta viszonylag természetes része egy család öngondoskodási stratégiájának az ilyen típusú biztosítások megléte, amelyek egy hirtelen bekövetkező jövedelemkiesés esetén komoly anyagi segítséget jelenthetnek. A BNP Paribas Cardif és az Ipsos 2019 októberében publikált nemzetközi kutatásából kiderül, hogy világszinten a válaszadók 61%-a, az európaiak pedig 64%-a érzi magát védve olyan nem várt kellemetlen életesemény bekövetkezésétől mint például anyagi veszteség, halál, baleset, betegség, családi esemény, vagy valamilyen tulajdon elrablása. A Biztosító párizsi székhelye által megrendelt három kontinensre kiterjedő, 26 országot érintő és 26 ezer fő részvételével elkészített felméréséből azt is megtudhatjuk, hogy az általános optimizmus ellenére az összes válaszadó 67%-a tervezi, hogy a jövőben köt majd olyan típusú biztosítást, amely védelmet nyújthat a fent említett bármely esemény bekövetkezése esetén.  

Az egyik legismertebb jövedelempótló biztosítási típus a fent említett hitel mellé köthető, annak törlesztő-részletét lefedő hitelfedezeti biztosítás, ugyanakkor a piacon léteznek számlavédelmi szolgáltatások, illetve összegbiztosítások is, amelyek a különböző közüzemi és telekommunikációs számlák egy részét fizetik a biztosított helyett. 

„Májusban a munkanélküliség miatt a Biztosítóhoz beérkező kárbejelentések száma a tavalyi év hasonló időszakához képest átlagosan megduplázódott, ugyanakkor a harmadik negyedévre vonatkozóan akár már három-négyszeres aránnyal is érdemes számolnunk” – mondta el dr. Kiss Márk István, a BNP Paribas Cardif vezérigazgatója. A Magyarországon elérhető jövedelempótló biztosítások piacán 45%-os részesedéssel rendelkező, közel hatszázezer fős ügyfélkörrel bíró BNP Paribas Cardif. vezérigazgatója hozzátette: az eddigi tapasztalatok alapján eddig a leginkább érintett szektorok között a turizmust, a vendéglátóipart és az autógyártást említhetjük.   

A piacon jelenleg elérhető jövedelempótló megoldások között már olyan konstrukció is megtalálható, amelyben az önrész mértéke a piacon általános  két vagy több hónaphoz képest 30 napra csökken, vagyis ennyit kell magára vállalnia a kiesett jövedelemből a munkavállalónak, amennyiben keresőképtelenné, vagy egyéb okból munkanélkülivé válik. A piacvezető – ami biztosítónál pedig a szolgáltatások köre kibővült olyan fedezettel, mint a hozzátartozó otthoni ápolása (vagyis, ha az ügyfél otthon ápolja bármely családtagját vagy élettársát, akkor 30 nap után jogosulttá válik arra, hogy kifizetésre kerüljön a teljes hitelkártya tartozása). Továbbá érdemes figyelembe venni, hogy a kifizetés kapcsán egyelőre csak kevés szereplőnél nem számít kizáró tényezőnek a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetés – ami a mai magyar valóságnak megfelelő leggyakoribb munkahelymegszűnési ok -, illetve sok esetben vannak olyan korlátozó feltételek, hogy a jövedelempótlás csak csoportos létszámleépítés, vagy a munkakör megszüntetése, esetleg a cég megszűnése esetén vehető igénybe. 

Bár a koronavírus-járvány miatti egészségügyi vészhelyzet alaposan megrendítette a már hosszabb ideje stabil hazai munkaerőpiacot, a munkavállalók körében továbbra is részben optimista hangulat uralkodik. Ugyanakkor fontos fejlemény, hogy a korona vírus okozta válság hatására hirtelen megugró munkahely megtartása iránti motiváció, valamint a saját állás, illetve a munkahely stabilitásába vetett bizalom erőteljes meggyengülése miatt megfordulni látszik a korábbi évek munkaerő-piaci trendje, azaz egy kínálat által meghatározott irány felé indulhat az álláspiac, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából.

A szinte sokkoló munkaerő-piaci reálfolyamatok ellenére a megelőző év hasonló időszakához és a korábbi negyedévekhez képest változatlanul magas volt a munkavállalói bizalmi index júniusban is, így a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe alapján a jelenlegi 70 pontos érték továbbra is egy részben optimista hozzáállást mutat a munkavállalók körében. A negyedéves jelentésből megtudhatjuk, hogy a járvány hatásai ellenére a megkérdezettek körében ismét kifejezetten magas értéket, 58 pontot mértek azzal kapcsolatban, hogy a dolgozók mennyire könnyen találnának maguknak új állást: az előző év azonos időszakában ez az érték 57, 2018-ban pedig 53 pontot vett fel. 

Azonban drámai visszaesés tapasztalható azzal kapcsolatban, hogy az adott munkavállaló mennyire érzi biztosnak a jelenlegi pozícióját: az ezt mérő részmutató 16 pontot zuhant az előző negyedévhez képest, így a jelenlegi 74 pont a 2015-2016-ban tapasztalt értékeket idézi. Hasonló visszaesés látható a munkahely fennmaradásának megítélésével kapcsolatban is, ahol a 2017 szeptembere óta folyamatosan 90 pont feletti érték most 85-öt vett fel – hasonlóan a négy-öt évvel ezelőtti időszakhoz. 

A fenti mutatószámokkal ellentétes irányú, ugyanakkor szintén komoly változás figyelhető meg a jelenlegi munkahely megtartása iránt érzett motiváció kapcsán is: a munkahely megőrzése érdekében érzett elkötelezettséget mérő mutatószám február óta 22, 2019 júniusa óta pedig 23 ponttal ugrott meg, így a mostani 60 pontos érték rekordmagasnak számít a 2014-ben indított kutatás kezdete óta. A munkavállalók motivációjára részletesebben is kitérő részeredményekből az derül ki, hogy a válaszadók jelenleg 70%-a hajlandó lenne a mostaninál messzebbre, akár fél órával is többet utazni a munkahelyére, ami közel 20 százalékpontos emelkedés az előző év hasonló időszakához, illetve az előző negyedévhez képest. Emellett további 19 százalékpontot emelkedett 3 hónap alatt azon válaszadók köre, akik ugyanannyi pénzért akár nehezebb munkát is hajlandók lennének bevállalni (51%), illetve 38%-ról 56%-ra ugrott azok aránya, akik ugyanannyi pénzért többet is dolgoznának. A munkavállalók motivációjának – vagy inkább szorongásának – drasztikus emelkedéséről tanúskodik az is, hogy a saját költségükön magukat továbbképezni hajlandó munkavállalók köre gyakorlatilag megduplázódott: a februári 35-ről 65%-ra ugrott ezen dolgozók aránya. 

Nagyrészt egyébként a fenti motivációs elemnek, illetve az esetleges újbóli elhelyezkedés esélyének némileg kedvezőbb megítélésének köszönhető, hogy a korábban említett két másik részmutató zuhanása ellenére a munkavállalói bizalmi index alapvetően változatlan maradt. 

„A válság hatására az elmúlt években tapasztalt munkaerő-piaci trend egyértelműen megváltozott” – mondta el Kiss Márk István, a BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója. Hozzátette: míg korábban egyre kevesebb személyes áldozatra és energia-befektetésre volt szükség egy munkavállaló részéről a munkahely megtartása érdekében, a hirtelen megugró motivációs kedv arról tanúskodik, hogy a munkavállalók élesedő versenyhelyzetre számítanak. 

Ugyancsak árulkodó adat az is, hogy a tavaly júniusi 82%-ról, valamint az idei februári 78%-ról mostanra 72%-ra esett vissza azok aránya, akik szerint több mint öt évig biztosan fenn fog maradni a munkahelyük. Szintén radikális esés volt tapasztalható annak megítélése kapcsán is, hogy az illető válaszadó mennyi ideig látja biztosnak a helyét a mostani munkahelyén: itt egy év alatt 22, 3 hónap alatt pedig 18 százalékpontot esett azok aránya, akik több mint öt évre terveznek (55%).  

A különböző demográfiai változókat is figyelembe véve érdemi eltérések nem tapasztalhatóak a korábbi időszakhoz képest, így továbbra is az átlagnál hagyományosan jobban bíznak a munkahelyükben a budapestiek (72 pont), valamint az érettségivel és diplomával rendelkezők (72, illetve 70 pont). Az előző negyedévhez hasonlóan a férfiak és nők között csak minimális eltérés tapasztalható a bizalmi index kapcsán: a nők körében 68, a férfiaknál 71 pontot mértek. 

Ügyfélszolgálati nyitvatartás 2019. december 14-énTájékoztatjuk Ügyfeleinket, hogy ügyfélszolgálatunk 2019. december 14-én zárva tart.

Szinte minden szegmensben emelkedett a munkavállalói bizalom tavaly nyár óta Magyarországon, derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb közös augusztusi munkaerőpiaci kutatásából. Az adatok alapján továbbra is a fiatalok, a fővárosban élők és a diplomások jelentik a legbizakodóbb társadalmi csoportokat, ugyanakkor a vizsgált demográfiai mutatók körében egyre kisebb különbségek tapasztalhatóak az adott szegmensekre vonatkozóan.

A tavalyi év azonos időszakához képest 6 százalékponttal nőtt, ezzel 66 pontos értéket vett fel 2017 nyarán a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe, így az időszakonként tapasztalható ingadozások ellenére továbbra is egy stabilan emelkedő tendenciáról beszélhetünk.
A mérőszám azt fejezi ki egy 100 pontos skálán, hogy a munkavállalók mennyire bíznak abban, hogy jelenlegi foglalkoztatójuk hosszú távon is munkalehetőséget biztosít majd számukra. Emellett azt is figyelembe veszi, hogy az alkalmazottak milyen lépéseket tennének munkahelyük megtartása érdekében, amennyiben az veszélybe kerülne.
Míg 2015 nyarán 37, egy évvel később 40, idén már 44 pontot vett fel a skálán az az érték, amely megmutatja, hogy a munkavállalók saját megítélésük szerint milyen könnyen találnának új munkahelyet egy esetleges állásvesztés esetén. Ugyanakkor az áprilisi adatfelvételhez képest 3 pontos csökkenés tapasztalható, ami az addigi folyamatos emelkedéshez képest némi megtorpanást jelez. Összességében elmondható, hogy az átlagos magyar munkavállaló úgy érzi, ha ugyan nem is könnyen, de nem is nehezen találna magának új munkahelyet.
„Figyelembe véve az elmúlt két és fél év tendenciáit, megállapíthatjuk, hogy a magyar munkavállalók negyedévről-negyedévre jobban bíznak az állásuk stabilitásban és úgy érzik, hogy ha azt el is veszítenék, akkor is könnyebben találnának új, számukra megfelelő munkát” – mondta el Kiss Márk István, a BNP Paribas Cardif biztosító vezérigazgatója.
Ami a karrierhez kapcsolódó jövőképet illeti, érdekesnek mondható, hogy míg a férfiak 65, addig a nők 71%-a érzi úgy, hogy több mint 5 évig megmarad a munkahelye. A diplomások körében ez az arány egyébként 70%, míg a fővárosban élők körében 75%.
Azon munkavállalók közül, akik ennél rövidebb időre látják biztosnak a munkahelyüket, 39% szerint az őt alkalmazó cég meg fog szűnni, 36%-uk azt is állította, hogy be fog olvadni egy másik vállalatba, 32% pedig a csökkenő létszámot is említette. A megkérdezettek 38%-a a saját pozícióját érzi fenyegetve 3 éven belül oly módon, hogy a céget, illetve a szervezetet átalakítják, 32%-uk pedig attól fél, hogy egy várható leépítés során fognak megválni tőle.
Iskolai végzettséget tekintve továbbra is a diplomások alkotják a legbizakodóbb csoportot 69 ponttal, utánuk 66-65 ponttal következnek a legalább érettségivel, illetve szakmunkás végzettséggel rendelkező munkavállalók. A legfeljebb 8 osztállyal rendelkezők ugyan 63 ponttal zárják a sort, de körükben még így is egy meredek, 23 pontos növekedés tapasztalható tavaly óta.
Minden korcsoportban stabil javulás tapasztalható: egyaránt 68 pontot regisztráltak a 18-29 és 30-39 éves, illetve az 50-59-es éves korosztályokban, amelyeknél 10, 4, illetve 10 pontos emelkedést tapasztaltak a tavalyi év hasonló időszakához képest. A 60 év felettiek körében ugyanakkor enyhe lemaradás tapasztalható: a 3 pontos csökkenéssel 47-re esett a körükben a bizalmi index.
A szektorok szerinti bontás tekintetében nem figyelhető meg érdemi különbség, a közigazgatásban, az iparban és a mezőgazdaságban tevékenykedő dolgozók egyaránt 66 pontot értek el, míg a kereskedelemben lévők némileg bizakodóbbak (67 pont).
Lakóhely szerinti bontásban a budapestiek és a falvakban élők a legoptimistábbak 67-67 ponttal, őket követik enyhén lemaradva a városokban élők 66 ponttal. Mindhárom csoportban növekedett a bizalmi index 2016 hasonló időszakához képest, a fővárosban 2, a városokban 6, míg a falvakban élők körében 10 ponttal. A régiók szerinti bontásnál nem igazán figyelhető meg érdemi különbség, Nyugat-Magyarországon enyhén optimistábbak az emberek a munkahelyükkel kapcsolatban (69 pont) az ország középső és keleti felén élőkhöz képest (67-64 pont), ugyanakkor mindhárom régióban stabil, 5, 4 és 8 pontos növekedés volt tapasztalható az elmúlt egy évben.

Információ a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexről

A BNP Paribas Cardif biztosító a Mediánnal közösen 2014-ben alkotta meg az indexet. Azért hozták létre, hogy mérni lehessen: mennyire stabil a munkaerőpiac a munkavállalók szemszögéből, tehát a munkavállalók mennyire bíznak abban, hogy jelenlegi munkahelyük hosszú távon is munkalehetőséget biztosít majd számukra, milyen lépéseket tennének meg annak érdekében, hogy megtartsák munkahelyüket, ha az veszélybe kerülne illetve, hogy megérzésük szerint milyen könnyen találnának új munkalehetőséget. Az index 1 200 fő személyes megkérdezésén alapul. A minta életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálja a felnőtt magyar népességet.
Először egy alapkutatást végeztek el, melynek keretén belül 13 releváns kérdést tettek fel egy országosan reprezentatív mintának, a következő három dimenzióban:
– A munkahely biztonsága
– Potenciális erőfeszítések az állásuk megőrzése érdekében
– Egy új állás megtalálásának komplexitása
Statisztikai elemzéssel kiválasztották az indexképzéshez leginkább megfelelő 7 kérdést. Az ezen 7 kérdés alapján számított index minél magasabb értéket vesz fel, a munkavállalók:
– annál jobban bíznak abban, hogy a munkahelyük hosszútávon megfelelő álláslehetőséget tud nekik biztosítani
– annál stabilabbnak érzik saját pozíciójukat a munkahelyükön
– annál több mindent tennének meg azért, hogy megtartsák állásukat, ha az esetlegesen veszélybe kerülne
– annál könnyebbnek értékelik egy esetleges új munkalehetőség megtalálását
Az előző év azonos időszakában mért adatokkal való összehasonlítás jobban rámutat a trendszerű változásokra, illetve nem vezet félre az esetleges szezonalitás sem.

A magyarországi BNP Paribas Cardif biztosítóról

A BNP Paribas Cardif leányvállalatai 2002-ben kezdték meg működésüket Magyarországon. A CARDIF Biztosító Zrt. és a CARDIF Életbiztosító Zrt. a jövedelempótló biztosítások szakértőiként meghatározó szereplői a hitelfedezeti és számlavédelmi biztosítások piacának.
Partneri kapcsolatokon alapuló üzleti modelljüknek köszönhetően termékeiket bankokkal, más biztosítókkal, áruházláncokkal, telekommunikációs vállalatokkal és közműszolgáltatókkal kötött együttműködési megállapodásokon keresztül értékesítik. Ügyfeleik száma közel 700 000.
A BNP Paribas Csoport tagjaként a Biztosító erős anyavállalati háttérrel és szoros testvérvállalati együttműködés mellett tevékenykedik Magyarországon.
Munkavállalók száma Magyarországon: 50 fő
Fő termékek: hitelfedezeti biztosítások, jövedelembiztosítások, közüzemi és telefonszámla-biztosítások, garancia kiterjesztés és balesetbiztosítás
Bruttó díjbevétel (2016):
CARDIF Életbiztosító Zrt.: 1,94 milliárd forint
CARDIF Biztosító Zrt.: 5,88 milliárd forint

A BNP Paribas Csoportról

A BNP Paribas Csoport a világ 74 országában van jelen és több mint 190.000 alkalmazottat foglalkoztat, ebből 146 ezret Európában. Két alaptevékenységével, a lakossági banki és a kereskedelmi banki üzletágával előkelő helyet foglal el a nemzetközi ranglistákon. Magyarországon a BNP Paribas több mint 25 éves múlttal rendelkezik. A Bank 1991-ben kezdte meg működését Magyarországon. A BNP Paribas Cardif ikerbiztosítókon kívül a BNP Paribas Csoport leányvállalatai Magyarországon: a BNP Paribas Magyarországi Fióktelepe befektetési banki termékek széles palettáját kínálja állami, helyi és nemzetközi nagyvállalati, és intézményi ügyfelei részére.  A Magyar Cetelem Bank, amely jelentős szereplője a fogyasztói és személyi kölcsönök piacának, a gépjármű flottakezelésben és operatív lízingben tevékeny Arval Magyarországot, illetve az értékpapír elszámolási és letétkezelési szolgáltatásokat nyújtó BNP Paribas Securities Services. A BNP Paribas Csoport legfiatalabb tagja Magyarországon a BNP Paribas Real Estate, amely ingatlankezelési szolgáltatások széles skáláját ajánlja.

A BNP Paribas Cardif-ról

A hitelfedezeti biztosítások nemzetközi piacán vezető szerepet betöltő  BNP Paribas Cardif, a BNP Paribas Csoport biztosítója, kockázati és megtakarítási biztosítási termékeket kínál. Világszerte 36 országban van jelen és mintegy 100 millió ügyfelet biztosít; Európában, Dél-Amerikában és Ázsiában meghatározó piaci szereplő. 2016-ban bruttó éves díjbevétele 27,1 milliárd euró volt, amelynek 57%-át a Franciaországon kívüli leányvállalatok gyűjtötték be. A BNP Paribas Cardif összesen mintegy 10.000 alkalmazottat foglalkoztat.