A romló gazdasági mutatók és negatív előrejelzések ellenére az őszi időszakhoz képest év végére enyhén javult a munkavállalók saját munkaerőpiaci helyzetükkel kapcsolatos hangulata. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy érzékelhetően többen tekintenek optimistán az őket foglalkoztató cég jövőbeli fennmaradására. Ugyanakkor a munkavállalók kevésbé derülátók azzal kapcsolatban, hogy amennyiben állásvesztésre kerülne sor, akkor könnyen, vagy nagyon könnyen találnának maguknak új, a képzettségüknek megfelelő pozíciót. A hitelfedezeti biztosítások terén piacvezető BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából az is kiderül, hogy a válaszadók egyötöde valószínűleg vagy biztosan kötne olyan biztosítást, ami a munkahely elvesztése esetén pénzügyi segítséget nyújt.

A tavalyi év utolsó negyedévében készült felmérésben a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe 75 pontos értéket vett fel, amely a tavalyi év hasonló időszakához képest 1 pontos esést, illetve az előző negyedévhez képest 2 pontos emelkedést mutat. 

„A romló gazdasági tendenciák és borúlátó előrejelzések ellenére a munkavállalók hangulata nem romlott tovább ősz óta, sőt, enyhe emelkedés mellett alapvetően stabilizálódott” – mondta el a BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója. Kiss Márk István szerint ugyanakkor a következő időszak lényeges kérdése, hogy a reálgazdaságba begyűrűző energiaválság és a várhatóan tartósan magas infláció milyen hatást gyakorol majd a munkaerőpiaci folyamatokra és ezzel hogyan befolyásolja a munkavállalók hangulatát. 

Az eredményekből kiderült, hogy a válaszadók 48%-ának a háztartása legfeljebb három hónapot tudna átvészelni a fő kereső állásvesztése esetén, ami az előző negyedévhez képest 5%-pontos esést jelent. Ezzel szemben a dolgozók közel egyharmada (32%) – az előző negyedévhez hasonlóan – 4 hónap és egy év közötti időszakot is kibírna ilyen körülmények között. Emellett 16%-uk több, mint egy évet is képes lenne átvészelni, amely viszont 4, illetve 7 százalékpontos visszaesést jelent az előző negyedévhez, illetve félévhez képest.

A kérdéssorokból az is kiderül, hogy állásvesztés esetén a válaszadók több mint kétharmada (67%) szerint lenne valaki a háztartásban, akire támaszkodhatnak és szinte ugyanennyien (66%) tudnának kölcsönkérni családtagtól, vagy rokontól is, 48%-uknak pedig valamelyik barát is tudna segíteni. Az előző negyedévhez hasonlóan a válaszadók közel negyede (24%) állította azt, hogy abban az esetben, ha elveszítené az állását, rendelkezne olyan biztosítással, amelyből pénzhez jutna. A felmérés egyébként azt is vizsgálta, hogy az interjúalany milyen valószínűséggel kötne meg egy olyan típusú biztosítást, amely munkanélküliség esetén anyagilag kisegítené. Az eredmények alapján – az őszi adatokhoz hasonlóan – minden ötödik megkérdezett (20%) valószínűleg, vagy biztosan hajlandó lenne ilyen biztosítás megkötésére. 

A kutatásból továbbá kiderül, hogy az előző évi adatokkal összevetve ugyan 2 ponttal esett, az előző negyedévhez képest viszont 5 ponttal emelkedett a munkavállalók jelenlegi munkahelyük fennmaradásával kapcsolatos optimista percepciója, ami nagyjából a COVID-járvány idején mért adatokhoz közelít. A részeredmények alapján az interjúalanyok 71%-a vélte úgy, hogy a cég, ahol dolgozik – függetlenül a saját pozíciójától – még több mint öt évig biztosan megmarad. Az ezzel kapcsolatos percepció 3%-ot esett egy év alatt, ugyanakkor 4-et emelkedett az előző negyedévhez képest. 

Az interjúalanyok 38%-a azt is elmondta, hogy valamilyen szinten aggódik amiatt, hogy egy éven belül esetleg elveszítheti az állását, ami minimális (2 pont) csökkenést jelent az előző negyedévhez képest. 

Azzal kapcsolatban azonban már kevésbé optimisták a válaszadók, hogy egy esetleges állásvesztés vagy felmondás esetén milyen könnyen találnának a képzettségüknek megfelelő új állást. Az előző negyedévhez képest itt számottevő (5 pontos) esést regisztráltak, így ez a részmutató 61 pontot vett fel.

Mindemellett a felmérés szerint az elmúlt negyedévhez, valamint a megelőző év hasonló időszakához képest szinte változatlan a munkavállalók azzal kapcsolatos optimizmusa, hogy kifejezetten a jelenlegi pozíciójukat mennyire érzik biztosnak az adott cégen belül (74 pont). Az erre vonatkozó részadatok szerint az előző év hasonló időszakához képest változatlanul a válaszadók 57%-a annyira optimista a saját pozíciójukra kapcsán, hogy azt gondolja, hogy az több mint öt évig biztosan meg fog maradni.

A jelenlegi geopolitikai környezet és ezzel összefüggésben a romló gazdasági mutatók már a munkaerőpiacon is jelentősen éreztetik a hatásukat. A magyar dolgozók 40%-a valamilyen mértékben aggódik amiatt, hogy egy éven belül esetleg elveszítheti az állását, ami 12%-pontos emelkedést jelent fél éven belül, derül ki a hitelfedezeti biztosítások terén piacvezető BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából.

• A magyar munkavállalók 40% valamilyen módon tart attól, hogy egy éven belül elveszíti az állását
• A megkérdezettek kevesebb, mint egynegyede (23%) rendelkezik munkanélküliség esetére szóló biztosítással
• Minden ötödik válaszadó (21%) valószínűleg vagy biztosan kötne olyan biztosítást, ami munkanélküliség esetén nyújt anyagi támogatást
• A munkavállalók 65%-a gondolja úgy, hogy könnyen találna a képzettségének megfelelő új munkát
   

A 2022 harmadik negyedévében készült felmérésben a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe 73 pontos értéket vett fel, amely 4 pontos esést jelent a tavalyi év hasonló időszakához, illetve 2 pontos csökkenést az előző negyedévhez képest.

„Az őszi adatokból az derül ki, hogy a COVID-járvány idejéhez hasonlóan a romló gazdasági tendenciák, valamint a háború által okozott gazdasági és társadalmi bizonytalanság hatására a munkavállalók hangulata ismét pesszimistábbá vált” – mondta el a BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója. Kiss Márk István szerint a félelem valóban nem alaptalan, mivel a KSH által év közben mért 3,3%-os szintről októberre 3,6%-ra nőtt a munkanélküliségi ráta, ami a téli hónapokban akár még tovább is emelkedhet, mivel az energiaválság egyre erőteljesebben érinti a piaci szektort is.

Az eredményekből kiderült, hogy a válaszadók 43%-ának a háztartása legfeljebb három hónapot tudna átvészelni a fő kereső állásvesztése esetén. Ezzel szemben a dolgozók közel egyharmada (32%) – az előző negyedévhez hasonlóan – 4 hónap és egy év közötti időszakot is kibírna, 19%-uk pedig több, mint egy évet is képes lenne átvészelni, amely 3%-pontos visszaesést jelent az előző negyedévhez képest.

A kérdéssorokból az is kiderül, hogy állásvesztés esetén a válaszadók 69%-a szerint lenne valaki a háztartásban, akire támaszkodhatnak. Közel kétharmaduk (61%) kölcsön tudna kérni olyan családtagtól, vagy rokontól, akivel egyébként nem lakik közös háztartásban. A válaszadók kevesebb mint negyede (23%) állította azt, hogy abban az esetben, ha elveszítené az állását, rendelkezne olyan biztosítással, amelyből pénzhez jutna. Egy másik kérdés egyébként arra is kíváncsi volt, hogy az interjúalany milyen valószínűséggel kötne meg egy olyan típusú biztosítást, amely munkanélküliség esetén anyagilag kisegítené. Az eredmények alapján minden ötödik megkérdezett (21%) valószínűleg, vagy biztosan hajlandó lenne ilyen biztosítás megkötésére.

A kutatásból az is kiderül, hogy az előző évi adatokkal összevetve jelentősen, vagyis 9, az előző negyedévhez képest pedig 4 ponttal esett vissza a munkavállalók jelenlegi munkahelyük fennmaradásával kapcsolatos optimista percepciója: ilyen szintű pesszimizmus 2014-2015 táján volt érzékelhető, vagyis még a járványidőszakban is optimistábbak voltak a válaszadók. A részeredmények alapján az interjúalanyok 67%-a vélte úgy, hogy a cég, ahol dolgozik – függetlenül a saját pozíciójától -, még több mint öt évig biztosan megmarad. Az ezzel kapcsolatos percepció 12%-pontot esett egy év alatt, illetve 6-ot az előző negyedévhez képest.

Az interjúalanyok 40%-a azt is elmondta, hogy valamilyen szinten aggódik amiatt, hogy egy éven belül esetleg elveszítheti az állását, ami közel 9%-pontos emelkedést jelent az előző negyedévhez képest.

A kutatás eredményei kapcsán ugyanakkor pozitív fejleménynek számít a munkavállalók azzal kapcsolatos optimizmusa, hogy egy esetleges állásvesztés, vagy felmondás esetén mennyire érzik úgy, hogy könnyen találnának a képzettségüknek megfelelő új állást: az előző negyedévhez hasonlóan 65 pontot regisztráltak, míg az előző év azonos időszakában ez a mutató 63, 2020-ban pedig 59 pont volt. Az ezzel kapcsolatos részkérdésben pedig a válaszadók több mint fele (55%) állította azt, hogy könnyen, vagy nagyon könnyen találna magának munkát, ami az előző negyedévhez képest nem jelent érdemi változást (54%).Mindemellett a felmérés szerint az elmúlt negyedévhez képest ugyan változatlan, de a megelőző év hasonló időszakához képest 5 ponttal esett vissza a munkavállalók azzal kapcsolatos optimizmusa, hogy kifejezetten a jelenlegi pozíciójukat mennyire érzik biztosnak az adott cégen belül: a 73 pontos érték utoljára 2020 nyarán és őszén jellemezte a munkavállalókat. Az erre vonatkozó részadatok szerint egy év alatt 59%-ról 55%-pontra csökkent azok aránya, akik a saját pozíciójukra vonatkozóan annyira optimisták, hogy azt gondolják, hogy az több mint öt évig biztosan megmaradna.

Tájékoztató MNB határozatról

Tájékoztató fogyasztóvédelmi vizsgálattal kapcsolatos MNB határozatról:

A szomszédunkban zajló orosz-ukrán konfliktus, valamint a járványintézkedések által okozott negatív gazdasági következmények és az ezzel járó bizonytalanság már a munkaerőpiacon is érezteti hatását. A munkavállalók már több mint egyharmada (36%) kezdett el aggódni amiatt, hogy egy éven belül esetleg elveszítheti az állását, ami 8 százalékpontos emelkedést jelent az előző negyedévhez képest. A növekvő bizonytalanságról árulkodik az is, hogy míg tavasszal a megkérdezettek 61%-a bízott abban, hogy több mint öt évig fennmaradhat a jelenlegi pozíciója a munkahelyén, ez az arány mostanra 53%-ra zuhant, derül ki a hitelfedezeti biztosítások terén piacvezető BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából.

A 2022 második negyedévében készült felmérésben a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe 75 pontos értéket vett fel, amely 2 pontos esést jelent a tavalyi év hasonló időszakához, illetve 3 pontos csökkenést az előző negyedévhez képest.

„A tavaszi adatokból az derül ki, hogy a COVID-járvány két évvel ezelőtti megjelenéséhez hasonlóan a romló gazdasági mutatók, a válságtól való félelem, valamint a háború okozta bizonytalanság hatására a munkavállalók hangulata jóval pesszimistábbá vált” – mondta el a BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója. Kiss Márk István szerint a korábbi negyedévekben tapasztalható fokozatosan emelkedő optimizmus ugyan megtorpant, de az csak egy-két negyedév után derülhet ki, hogy egy átmeneti hangulatromlásról, vagy pedig egy hosszabb távú negatív trendről beszélhetünk.

Az eredményekből kiderült, hogy a válaszadók 42%-ának a háztartása legfeljebb három hónapot tudna átvészelni a fő kereső állásvesztése esetén. Ezzel szemben közel 8 százalékpontot ugrott és így 33%-ot ért el azok aránya, akik 4 hónap és egy év közötti időszakot is ki tudnának bírni, 22%-uk pedig több, mint egy évet is képes lenne átvészelni.

A kérdéssorokból az is kiderül, hogy állásvesztés esetére a válaszadók 69%-a szerint maradna valaki a háztartásban, akire támaszkodhatnak. Közel kétharmaduk (64%) kölcsön tudna kérni olyan családtagtól, rokontól, akivel nem lakik közös háztartásban; 55%-uknak pedig valamelyik barát tudna segíteni. A válaszadók több mint negyede (28%) állította azt, hogy amennyiben elveszítené az állását, rendelkezne olyan biztosítással, amelyből pénzhez jutna.

Kiss Márk István szerint a munkavállalók egyre nagyobb hányada realizálja, hogy egy gazdaságilag bizonytalanabb időszakban – rosszabb esetben jövedelemkiesés esetén – nincs elegendő pénzügyi tartaléka a szokásos kiadások, adott esetben egy hiteltörlesztés fedezetére. „Tapasztalataink szerint ilyenkor szignifikánsan megnő az érdeklődés a különböző jövedelempótló biztosítások iránt. Érdemes tehát a nem várt eseményekre előre felkészülni és kalkulálni az esetleges következményekkel” – tette hozzá a vezérigazgató.

Egy másik kérdés egyébként arra is kíváncsi volt, hogy az interjúalany milyen valószínűséggel kötne meg egy olyan típusú biztosítást, amely munkanélküliség esetén anyagilag kisegítené. Az eredmények alapján a megkérdezettek közel negyede (25%) valószínűleg, vagy biztosan hajlandó lenne ilyen biztosítás megkötésére.

A kutatás eredményei kapcsán lényegesen pozitív fejleménynek számít a munkavállalók azzal kapcsolatos optimizmusa, hogy mennyire érzik úgy, hogy egy esetleges állásvesztés, vagy felmondás esetén könnyen találnának a képzettségüknek megfelelő új állást. A felmérésben regisztrált rekordmagas 65 pont az előző év azonos időszakában 60, 2020-ban pedig 58 pont volt. Az ezzel kapcsolatos részkérdésben pedig a válaszadók 54%-a állította azt, hogy könnyen, vagy nagyon könnyen találna magának munkát: ez az érték az előző év hasonló időszakával összevetve 4 százalékpontos emelkedést jelent, ami továbbra is optimizmusra ad okot.

A kutatásból egyébként az is kiderül, hogy a megelőző évi adatokkal összevetve 4 ponttal visszaesett a magyar munkavállalók jelenlegi munkahelyük fennmaradásával kapcsolatos optimista percepciója és gyakorlatilag a járvány időszakához hasonló értéket vett fel (85 pont). Ezzel kapcsolatos részadat, hogy a tavalyi évhez hasonlóan az interjúalanyok 73 százaléka vélte úgy, hogy több mint öt évig biztosan megmarad a munkahelye, vagy a cég, ahol dolgozik, vagyis az ezzel kapcsolatos percepció érdemben nem változott egy év alatt. Az interjúalanyok több mint egyharmada (36%) viszont fél attól, hogy egy éven belül esetleg elveszítheti az állását, ami közel 8 százalékpontos emelkedést jelent az előző negyedévhez képest.

Mindemellett a felmérés szerint jelentősen, az elmúlt negyedévhez képest 6, a megelőző év hasonló időszakához képest pedig 7 ponttal esett vissza a munkavállalók azzal kapcsolatos optimizmusa, hogy az adott cégen belül mennyire érzik biztosnak kifejezetten a saját jelenlegi pozíciójukat: a 73 pontos érték legutoljára 2020 nyarán és őszén jellemezte a munkavállalókat. Egyébként az erre vonatkozó részadatok szerint három hónap alatt 61-ről 53 százalékpontra esett vissza azok aránya, akik a saját pozíciójukra vonatkozóan annyira optimisták, hogy azt gondolják, hogy az több mint öt évig biztosan megmaradna.

A két évvel ezelőtti kora tavaszi időszak mélypontjához képest egy fokozatosan erősödő optimizmusról árulkodik, hogy a munkavállalók közel háromnegyede (72%) már egyáltalán nem aggódik amiatt, hogy egy éven belül elveszítheti az állását, emellett továbbra is rekordmagas pontszámon (63 pont) áll körükben az új elhelyezkedés esélyével kapcsolatos kilátás. A megkérdezettek közel negyede (24%) egyébként már vagy rendelkezik, vagy a jövőben hajlandó lenne olyan típusú biztosítási konstrukció megkötésére, amely munkanélküliség esetén anyagilag is kisegítené, derül ki a hitelfedezeti biztosítások terén piacvezető BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából.

2022 első negyedévében, vagyis a több mint két éve tartó járvány ötödik hulláma idején készített felmérésben a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe 78 pontos értéket vett fel, amely 3 pontos emelkedést jelent a tavalyi év hasonló időszakához, illetve 1-2 pontos javulást az előző negyedévekhez képest.

„Az év elejei adatokból azt látjuk, hogy a munkavállalók hangulata közeledik a járvány előtti szinthez és hozzáállásukat már az ötödik hullám sem befolyásolta érdemben” – mondta el a BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója. Kiss Márk István szerint egy fokozatosan stabilizálódó hazai munkavállalói hangulat tapasztalható és az előző évhez képest a dolgozók már jóval optimistábban ítélik meg a saját helyzetüket.

A mostani kérdőív már konkrétan arra is kíváncsi volt, hogy az adott munkavállaló mennyire tart attól, hogy egy éven belül esetleg elveszíti az állását: az interjúalanyok közel harmada tart ettől a lehetőségtől.

A válaszadók majdnem fele (48%) állította azt, hogy a háztartása legfeljebb három hónapot tudna átvészelni a fő kereső állásvesztése esetén (17% állította azt, hogy kevesebb, mint egy hónapot), ugyanakkor közel egynegyedük (23,5%) több, mint egy évet is kibírna.

Az új kérdéssorok részletesen kitérnek arra is, hogy az interjúalany háztartásában milyen alternatív források állnának rendelkezésre a megélhetési költségek fedezésére: a válaszadók 69%-a szerint marad valaki a háztartásban, akire támaszkodhatnak; kétharmaduk (66%) állította azt, hogy kölcsön tudna kérni olyan családtagtól, rokontól, akivel nem lakik közös háztartásban; 53%-uknak pedig valamelyik barát tudna segíteni.

A többek között egészségkárosodás, keresőképtelenség vagy munkanélküliség által okozott jövedelemveszteség esetén az ügyfeleinek hitelfedezeti biztosítást nyújtó BNP Paribas Cardif Biztosító közel háromnegyed évvel ezelőtti belső kutatásából is az derült ki, hogy a nehezebb és stresszesebb időszakok átvészelésére az emberek 70%-a fordulhat valamilyen általános külső segítséghez (családtagokhoz, távolabbi rokonokhoz).

Egy másik kérdés egyébként arra is kíváncsi volt, hogy az interjúalany milyen valószínűséggel kötne meg egy olyan típusú biztosítást, amely munkanélküliség esetén anyagilag kisegítené: ebből az derül ki, hogy a megkérdezettek közel negyede (22%) nem rendelkezik ilyen biztosítással, de hajlandó lenne a megkötésére.

Kiss Márk István szerint a munkavállalók egyre nagyobb hányada realizálja, hogy egy nehezebb időszak – rosszabb esetben jövedelemkiesés esetén – nincs elegendő pénzügyi tartaléka a szokásos kiadások és a hiteltörlesztés fedezetére. „Tapasztalataink szerint a korlátozások, illetve feszültebb időszakok idején jelentősen megnő az érdeklődés a különböző jövedelempótló biztosítások iránt. Érdemes tehát a nem várt eseményekre előre felkészülni és kalkulálni az esetleges következményekkel” – tette hozzá a vezérigazgató.

A kutatás kapcsán lényegesen pozitív fejleménynek számít, hogy már az egymást követő harmadik negyedévben is rekord magasan áll a munkavállalók azzal kapcsolatos önbizalma, hogy mennyire könnyen találnának maguknak új állást: a felmérésben regisztrált 63 pont az előző év azonos időszakában 56, 2020-ban pedig 55 pont volt. Az ezzel kapcsolatos részkérdésben a válaszadók 53%-a állította azt, hogy könnyen, vagy nagyon könnyen találna új, a képzettségének megfelelő munkát, amennyiben elveszítené az állását: ez az érték az előző év hasonló időszakával összevetve 8 százalékpontos emelkedést jelent, ami egyértelmű optimizmusra ad okot.

A negyedéves jelentésből az is kiderül, hogy a megelőző évi adatokkal összevetve nem változott a magyar munkavállalók jelenlegi munkahelyük fennmaradásával kapcsolatos percepciója: ez a részindex a 2021 elején is 89 pont volt, ami a két évvel ezelőtti 93 ponttól, valamint a 2019-ben mért 91 ponttól még továbbra is érzékelhetően elmarad. Ezzel kapcsolatos részadat, hogy míg tavaly év elején az interjúalanyok 77, addig idén már csak 74,5 százalékuk vélte úgy, hogy több mint öt évig biztosan megmarad a munkahelyük, vagy a cég, amelyben dolgoznak.

A felmérés szerint az elmúlt negyedévhez képest változatlanul 79 ponton áll a munkavállalók azzal kapcsolatos optimizmusa, hogy mennyire érzik biztosnak a jelenlegi pozíciójukat. A most regisztrált érték ugyan még jócskán elmarad a két évvel ezelőtt mért 91 ponttól, ugyanakkor érzékelhetően optimistább a 2021-ben mért 73-77 pont között mozgó értékeknél. Az erre vonatkozó részadatok szerint 62-ről 61 százalékpontra esett azok aránya, akik a saját pozíciójukra vonatkozóan is azt gondolják, hogy az több mint öt évig biztosan megmarad.

Rekordmagas pontszámot ért el az esetleges új elhelyezkedés esélyével kapcsolatos percepció a hazai munkavállalók körében, emellett már nemcsak a tavaly őszi, de még a válságot megelőző időszakhoz képest is optimistábban tekintenek a jelenlegi állásuk, illetve munkahelyük stabilitására. A derűlátást némileg árnyalja, hogy érzékelhetően megnőtt azok aránya, akik ugyanannyi pénzért akár többet is dolgoznának, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából.

A lassan két éve tartó járvány negyedik hullámának megjelenése előtt készített felmérésben a munkaerő-piaci tendenciák kifejezetten optimizmusra adnak okot, így a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe 73 pontos értéket vett fel 2021 szeptemberében, ami az előző és az azt megelőző év hasonló időszakához képest 4-4 pontos emelkedést jelent, ha pedig figyelmen kívül hagyjuk a munkavállalók jelenlegi állásuk megtartása iránt érzett motiváció korrigáló hatását, akkor egy fokozatosan stabilizálódó hangulat érzékelhető.

A negyedéves jelentésből kiderül, hogy a tavalyi adatokkal összevetve már jóval optimistábbak a mostani munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban: a tavaly őszi 85 pont után idén szeptemberben már 90 pontot vett fel ez a részindex, ami jelentős javulásnak számít, bár a két évvel ezelőtti azonos negyedévben mért időszakhoz képest (94 pont) még elmarad.

Számottevő emelkedés volt tapasztalható annak megítélése kapcsán is, hogy az adott válaszadó milyen hosszú időszakra látja biztosnak a pozícióját a jelenlegi munkahelyén: az egy évvel ezelőtti 52%-ról 59%-ra emelkedett azok aránya, akik több mint öt évre látják biztosnak az állásukat, illetve 71%-ról 79%-ra ugrott azok aránya is, akik úgy gondolják, hogy legalább ennyi ideig fennmarad a cég, amelyben dolgoznak.

Rendkívül pozitív fejleménynek számít, hogy a munkavállalók korábban még sosem bíztak ennyire abban, hogy könnyen találnának maguknak új állást: a felmérésben regisztrált 63 pont az előző év azonos időszakában 59, 2019-ban pedig 54 pont volt.

A kutatásból az is kiderül, hogy az elmúlt negyedévekhez képest némileg emelkedett a jelenlegi munkahely megtartása iránt érzett motiváció is (59 pont), ugyanakkor az egy évvel ezelőtti értékhez képest (58 pont) nem tapasztalható érdemi változás. A 2019-ben regisztrált 36 ponthoz képest azonban még így is jelentős az emelkedés, ami ugyancsak azt a trendet támasztja alá, hogy a munkavállalók ugyan már kevésbé aggódnak amiatt, hogy a mostani munkahelyüket esetleg elveszíthetik, de az optimizmusuk még így is jelentősen elmarad a válság előtti időszakhoz képest. A munkavállalók motivációjára részletesebben is kitérő részeredmények egymásnak némileg ellentmondó trendeket tükröznek, ezért tűnhet úgy, hogy nem történt érdemi változás egy év alatt: az előző év azonos időszakához képest 41%-ról 48%-ra emelkedett azok aránya, akik ugyanannyi pénzért többet is dolgoznának, ugyanakkor 50-ről 46%-ra csökkent azoké, akik nehezebb munkát is hajlandóak lennének elvégezni ugyanennyi pénzért. Továbbá 70%-ról 68%-ra csökkent azok aránya is, akik hajlandóak lennének a jelenleginél messzebbre, akár fél órával is többet utazni a munkahelyükre, illetve 74%-ról 72%-re csökkent azok köre, akik hajlandóak lennének a saját költségükön is továbbképezni magukat.

A BNP Paribas Cardif Biztosító az ügyfeleknek egészségkárosodás, keresőképtelenség vagy munkanélküliség okozta jövedelemveszteség esetén anyagi segítséget nyújtó hitelfedezeti biztosításhoz kapcsolódó statisztikái ugyancsak növekedést mutatnak a 2021 harmadik negyedévében kifizetett összegben az előző év azonos időszakához képest. Ezt a növekedést elsősorban a megemelkedett haláleseti és rokkantsági kifizetések okozzák. Hasonlóan emelkedett az új kárbejelentések száma is, ami arra is utalhat, hogy a munkaerőpiac stabilizálódik, de a COVID-19 továbbra is negatívan érinti a háztartások pénzügyi helyzetét.

„Az őszi adatokból úgy tűnik, hogy a nyáron elindult pozitív irányú tendencia folytatódik és a korábbi stagnálás után a magyar munkavállalók továbbra is egyre optimistábbak a saját helyzetük megítélésével kapcsolatban” – mondta el Kiss Márk István. A BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója ugyanakkor hozzátette: az emelkedő kárkifizetések trendje azt mutatja, hogy a magyar háztartások anyagi helyzete továbbra sem mondható stabilnak, ami alátámasztja a különböző jövedelempótló és hitelfedezeti biztosítások fontosságát.

A felmérésből továbbá kiderül, hogy a különböző demográfiai jellemzőket is figyelembe véve érdemi eltérések nem tapasztalhatóak sem a járvány előtti időszakhoz, sem pedig az előző év hasonló időszakához képest. Az iskolai végzettséget figyelembe véve a diplomások (76 pont) a legoptimistábbak, megelőzve az érettségivel és szakmunkásvégzettséggel rendelkező (72-73 pont) dolgozókat. A regionális eltéréseket tekintve a Nyugat – Magyarországon élők (75 pont) mind a Közép-, mind a Kelet-Magyarországon élőket (72-72 pont) megelőzik.  Életkori bontás alapján a 30-39 és a 40-49 év közöttiek voltak a legoptimistábbak (75-74 pont), utánuk következnek a 18-29 évesek és az 50-59 közöttiek (71-70 pont). A férfiak és nők között kézzelfogható eltérés tapasztalható a stabilitási index kapcsán: a nők körében 70, a férfiaknál 75 pontot mértek.

A magyar foglalkoztatottak egyharmadát közvetlenül is érintette munkahelyi leépítés, illetve egyéb megszorítás a járvány első három hulláma során, derül ki a magyar jövedelempótló biztosítások piacán 45%-os részesedéssel és közel 600 ezer ügyféllel rendelkező BNP Paribas Cardif Biztosító Zrt. és a piackutatási specialista Medián közös elemzéséből. A kutatás eredményei alapján az is fontos fejlemény, hogy baj esetén a hazai munkavállalók már 70 százaléka számíthat valamilyen külső segítségre, ami 13 százalékpontos növekedés a tavalyi év hasonló időszakához képest.

Mivel a koronavírus-járvány alatt megmutatkozott az egyébként már hosszabb ideje kifejezetten stabil munkaerőpiac sérülékenysége, a járvány harmadik hullámának lecsengését követő felmérésben elsősorban a munkavállalók járvány alatti személyes helyzetének változását vizsgálta a BNP Paribas Cardif Biztosító Zrt. és a Medián közös reprezentatív kutatása.

A felmérésből kiderül, hogy a járvány előtt is dolgozók többségének (59%) munkavégzését valamilyen módon kedvezőtlenül érintette a COVID-19, illetve az ezzel összefüggésben hozott intézkedések. A legtöbbjüket (az akkor foglalkoztatottak 37%-át) már az első hullámban elérték a nehézségek, a következő, lényegesen hosszabb és egymástól is nehezebben elkülöníthető két hullámban pedig összesen további 22% szembesült valamilyen problémával. Mindemellett a munkavállalók közel kétötöde érzékelte azt, hogy nagyobb teher hárult rá a munkahelyén. A járvány előtti időszakhoz képest az akkori munkavállalók csaknem egynegyedének csökkent a jövedelme és csaknem egytizedének szűnt meg a munkaviszonya.

A foglalkoztatottak közel háromnegyede (72%) tapasztalt a munkahelyén leépítést, vagy megszorítást: ezek többsége (54%) magát a munkavállalót is érintette, 13%-ot pedig elkerültek a megszorítások és 5% azok aránya, akiket úgy sújtottak intézkedések, hogy az a cégben másokat nem érintett. A korlátozások érzékelhetően nagyobb mértékben sújtották a társadalom eleve sérülékenyebb csoportjait: a nőket, a fiatalabbakat, az érettségivel nem rendelkezőket, a vidéken lakókat, illetve a Kelet-Magyarországon élőket.

Ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik az is, hogy a felmérés szerint a járvány előtt dolgozók 60%-a a munkahelyén személyesen is elszenvedett valamilyen hátrányos intézkedést, amelyek közül a legtöbben a munkaterhek növekedését említették, de – még ha szelektíven is ugyan – a részmunkaidő rövidítését és a kötelező fizetett szabadság eszközét is alkalmazták a munkáltatók.

Az eddig stabil jövedelem elvesztéséhez kapcsolódó aggodalmak egyre erősödnek. Az emberek nagyobb arányban biztosítják a munkahely elvesztésével összefüggő kockázatokat, elsősorban jövedelempótló biztosításokkal. „A BNP Paribas Cardif adatai azt mutatják, hogy 2020 első és második negyedéve között egyes partnereinknél közel 50%-kal emelkedett az érdeklődés a hitelekhez kapcsolódó munkanélküliségi biztosítás iránt” – mondta el dr. Kiss Márk István, a BNP Paribas Cardif vezérigazgatója. „Általánosságban is tapasztaljuk a jövedelempótló biztosítások iránti érdeklődés növekedését, amit a jelenlegi helyzetben tovább erősít a munkahely és a stabil jövedelem elvesztésének félelme. A célunk az, hogy ügyfeleinknek ezekben a nehéz időkben segítséget tudjunk nyújtani” – tette hozzá.

Összességében elmondható, hogy a válaszadók munkahelyeinek kétharmadában hoztak valamilyen, a dolgozókat kedvezőtlenül érintő intézkedést. Ezek közül a legnagyobb mértékben a vendéglátással és idegenforgalommal foglalkozó vállalkozások kényszerültek megszorításokra: a szektor négyötödét érintette valamilyen típusú megszorítás; továbbá száz munkahelyre átlagosan 247 intézkedés jutott, ami bőven meghaladja a többi szektor által átlagosan tapasztalt 143 beavatkozást.  A kutatásból az is kiderül, hogy a közepes cégekben foglalkoztatottak nagyobb valószínűséggel találkoztak megszorításokkal, mint a kisebb vagy a nagyobb cégekben dolgozók.

A kutatás az interjúalanyok megtakarításaira és potenciális segítségforrásaira is rákérdezett. Ebből megtudhatjuk, hogy a teljes népesség közel negyede (24%) legfeljebb egy, 38%-a legfeljebb kéthónapnyi anyagi tartalékkal rendelkezik. A válaszadók 53%-ára igaz, hogy legalább kettő, de maximum egy évet bírna ki bevétel nélkül, 9%-nak pedig több mint egy évnyi tartaléka van. Összességében tehát a válaszadók kétötöde legfeljebb kéthónapnyi anyagi tartalékkal rendelkezik, ami nagyjából a negyedével több annak, mint amennyien a járvány első hullámának végén érezték ennyi időre elégnek az akkori megtakarításaikat. Ez a jelenség minden bizonnyal elsősorban nem a megtakarítások növekedésével magyarázható, hanem azzal, hogy az emberek a hosszúra nyúlt járványhelyzetben megtapasztalták, hogy a korábban megszokottnál kevesebből is kijönnek.

A nehezebb időszakok átvészelésére az emberek 70%-a fordulhat valamilyen külső segítséghez. A legáltalánosabb forrásnak a tágabb család számít, vagyis 56% innen számíthat segítségre. Hitelfedezeti- vagy jövedelembiztosítása a válaszadók (illetve a válaszadóval egy háztartásban élők) 18%-ának van. Ez utóbbiak aránya az elmúlt egy év során érdemben nem változott (2020 júniusában 17% volt). Általánosságban megállapítható, hogy bármiféle külső segítségre sokkal inkább számíthatnak azok, akik egyébként is nagyobb biztonságban érzik magukat. Azok, akik senkihez és semmihez nem fordulhatnak baj esetén, megtakarításaikból csak alig öt hónapot vészelnének át. Akiknek van nehéz helyzetre kötött biztosítása – például hitelfedezeti-, vagy jövedelembiztosítása –, megtakarításaikból az átlagosnál valamelyest rövidebb időt tudnának átvészelni.

Az elemzés szerint egyébként minél fiatalabb, minél képzettebb valaki, és minél jobban „jött ki” a járványidőszakból, annál több forrásból számíthat támogatásra, és lényegesen jobb helyzetben vannak azok is, akiknek a háztartásában van aktív kereső.

A hitelfedezeti biztosítások iránt növekvő érdeklődés másik oka az, hogy az emberek egyre nagyobb hányada ébred rá arra, hogy jövedelemkiesés esetén nincs elegendő pénzügyi tartaléka a szokásos kiadások és a hiteltörlesztés fedezetére. A BNP Paribas Cardif saját tapasztalata azt mutatja, hogy a munkanélküliség esetére szóló fedezete iránt jelentősen megnőtt az érdeklődés a járványnak azokban az időszakaiban, amikben a szigorú korlátozások voltak érvényben. Az első és a harmadik hullámban a bejelentett munkanélküliségi károk a járvány előtti időszakhoz képest 80%-kal magasabb szintet értek el.

A hazai munkavállalók az egy évvel ezelőtti állapothoz képest egyre optimistábban tekintenek jelenlegi állásuk, illetve munkahelyük stabilitására, amelyet egy esetleges új elhelyezkedés esélyével kapcsolatos percepció rekordmagas pontszáma is alátámaszt. Összességében elmondható, hogy a magyarok egzisztenciális válságérzete már túl van a mélyponton és közelít a járvány előtti időszakhoz, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából.

A több mint egy éve tartó járvány harmadik hullámának lecsengése a munkaerő-piaci tendenciákra is pozitív hatást gyakorol, így a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe 68 pontos értéket vett fel júniusban. Bár az előző és az azt megelőző év hasonló időszakához képest 2-2 ponttal alacsonyabb az idei második negyedéves mutató, ha figyelmen kívül hagyjuk a munkavállalók jelenlegi állásuk megtartása iránt érzett egyre gyengülő motiváció korrigáló hatását, akkor egy lassan, de biztosan erősödő optimista hangulat tapasztalható.

A negyedéves jelentésből kiderül, hogy a munkavállalók – összhangban a járvány harmadik hullámának lecsengésével – a tavalyi adatokkal összevetve már jóval optimistábbak a mostani pozíciójuk megtartásával kapcsolatban: a tavaly nyári 74 pont után idén júniusban már 80 pontot vett fel ez a részindex, ami jelentős javulásnak számít, bár a két évvel ezelőtti azonos negyedévben mért időszakhoz képest (92 pont) még jócskán elmarad.

A BNP Paribas Cardif Biztosító az ügyfeleknek egészségkárosodás, keresőképtelenség vagy munkanélküliség okozta jövedelemveszteség esetén anyagi segítséget nyújtó hitelfedezeti biztosításhoz kapcsolódó statisztikái 49%-os növekedést mutatnak a 2021 második negyedévében kifizetett összegben az előző év azonos időszakához képest. Külön említést érdemel, hogy a munkanélküliségre vonatkozó kifizetések 58%-kal magasabbak, mint egy évvel korábban. Ez arra utal, hogy a felmérésben résztvevők optimizmusa ellenére a magyar háztartások pénzügyi helyzete valószínűleg sérülékenyebb, mint a COVID-19 előtt.

Ugyancsak számottevő emelkedés volt tapasztalható annak megítélése kapcsán is, hogy az adott válaszadó mennyi időre látja biztosnak a pozícióját a jelenlegi munkahelyén: az egy évvel ezelőtti 55%-ról 62%-ra emelkedett azok aránya, akik több mint öt évre biztosnak látják a munkahelyüket.

Kifejezetten pozitív fejleménynek számít, hogy a dolgozók korábban még sosem bíztak ennyire abban, hogy könnyen találnának maguknak új állást: a felmérésben regisztrált 60 pont az előző év azonos időszakában 58, 2019-ban pedig 57 pont volt.

Hasonlóan kedvező tendencia tapasztalható magának a munkahely fennmaradásának megítélésével kapcsolatban is az előző évhez képest: a most mért 89 pont ugyan megegyezik az előző negyedévben regisztrált értékkel, ugyanakkor 4 ponttal magasabb a 2020 nyarán mért számhoz képest. Érdemes hozzátenni, hogy bár a járvány előtti időszakhoz képest – amikor tartósan 90 pont feletti értékeket vett fel a részindex – még van egy enyhe elmaradás, de a válság kirobbanása óta az ezzel kapcsolatban kialakult pesszimista tendencia mindenképpen megállni látszik.

A kutatásból az is kiderül, hogy az elmúlt év stagnáláshoz képest némileg csökkent a jelenlegi munkahely megtartása iránt érzett motiváció: az előző három negyedévben mért 58, valamint az egy évvel ezelőtti 60 ponthoz képest az 56 pont már kézzelfogható elmozdulásnak számít és ez is azt a trendet támasztja alá, hogy a munkavállalók már kevésbé aggódnak a mostani munkahelyük megtartásával kapcsolatban. A munkavállalók motivációjára részletesebben is kitérő részeredményekből kiderül, hogy az előző év azonos időszakához képest 56-ról 46%-ra esett azok aránya, akik ugyanannyi pénzért többet is dolgoznának, valamint 51-ről 40%-ra csökkent azoké, akik nehezebb munkát is hajlandóak lennének elvégezni ugyanennyi pénzért. Érdekes adat ugyanakkor, hogy 65-ről 69%-ra nőtt azok aránya, akik hajlandóak lennének a saját költségükön is továbbképezni magukat (Ez fél évvel ezelőtt még 68% volt.)

„A nyári adatok alapján egyértelműen úgy tűnik, hogy az előző negyedévek romlása, vagy éppen stagnálása után a magyar munkavállalók egyre optimistábbak a saját helyzetük megítélésével kapcsolatban” – mondta el Kiss Márk István. A BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója hozzátette: a növekvő kárkifizetések trendje azt mutatja, hogy a magyar háztartások anyagi helyzete instabil, ami alátámasztja a hitelfedezeti biztosítások fontosságát.

A felmérésből továbbá kiderül, hogy a különböző demográfiai jellemzőket is figyelembe véve érdemi eltérések nem tapasztalhatóak sem a járvány előtti időszakhoz, sem pedig az előző év hasonló időszakához képest. Az érettségivel és diplomával rendelkezők (68-68 pont) a mostani felmérésben valamivel pesszimistábbak a szakmunkásoknál (71 pont), ugyanakkor jóval optimistábbak az érettségivel rendelkezőknél (55 pont). Továbbá a Nyugat – és Közép-Magyarországon élőket (68-67 pont) némileg megelőzi a kelet-magyarországiak (69 pont). Életkori bontás alapján a 40-49 és az 50-59 év közöttiek voltak a legoptimistábbak (70-69 pont), utánuk következnek a 30-39 évesek (68 pont). A 18-29 közöttiek körében most 65 pontot vett fel az index. Az előző negyedévhez hasonlóan a férfiak és nők között csak minimális eltérés tapasztalható a bizalmi index kapcsán: a nők körében 67, a férfiaknál 69 pontot mértek.

Olvassa el dokumentumunkat https://bnpparibascardif.hu/rolunk/cegunk-szamokban oldalunkon, a Cardif éves jelentések alatt. 

Results confirm robust business model and strong commercial momentum

• Good resilience for business activities 
• Strong mobilization to meet challenges of health crisis 
• Dynamic development of offers and services for customers 
• Over 100 new or renewed partnerships

“The need for protection among our policyholders and our partners naturally increased due to the health crisis. We have stepped up to meet this challenge since the very beginning of the crisis, emphasizing direct and close relations and a dynamic of continual adaptation as we roll out new offers, new services and new customer experiences to make insurance more accessible. This means insurance that is easier to understand, more inclusive and easier to use,” says Renaud Dumora, Chief Executive Officer of BNP Paribas Cardif.

Solid results in an unprecedented crisis environment

In an environment marked by the health and economic crisis, insurer BNP Paribas Cardif confirmed the resilience of its business model. The world leader in bancassurance partnerships and creditor insurance, BNP Paribas Cardif was able to leverage its diversification strategy and digital expertise to surmount the challenges faced in 2020. 

Pre-tax net profit was 1.4 billion euros, dropping 19.5% due to the health crisis, which resulted in an increase in claims and lower business volume, despite a pick up in activity at the end of the year. This compares with record results in 2019.

Gross written premiums for the insurance business of the BNP Paribas Group totalled 24.8 billion euros, a decline of 16% compared with 2019. Protection insurance gross written premiums declined in Latin America but recorded good performance in France and Asia. Net savings inflows continued, with nearly 40% invested in unit-linked products in 2020.

At 31 December 2020 BNP Paribas Cardif had 264 billion euros in assets under management, an increase of 1.7% compared with 2019. In 2020 the insurer announced a commitment to accelerating the deployment of its responsible investment policy, targeting an additional 5 billion euros in investments for activities with a positive environmental and social impact by the end of 2024. New impact investments in 2020 totalled 1.2 billion euros. The insurer had 42.6 billion euros in unit-linked assets at 31 December 2020 in France, nearly one-quarter of which in certified impact investment vehicles (10.5 billion euros).

Global savings inflows totalled 18 billion euros at 31 December 2020, a decline of 20%4. The beginning of the year was marked by the consequences of lockdowns and market volatility. Savings activity subsequently posted good performance during the last quarter, notably for investments in unit-linked contracts. 

Domestic markets (France, Italy and Luxembourg) recorded inflows of 14.7 billion euros (-15%), including 9.3 billion euros in France, where the recovery of commercial momentum was particularly significant. 

Savings inflows in international markets (Asia, Latin America and Europe, excluding domestic markets) amounted to 3.3 billion euros at year-end 2020. This 36%4 drop was due to market volatility and the health crisis, especially in Asia (2.4 billion euros in inflows at end 2020), where Taiwan had recorded good performance in 2019. 

Gross written premiums for the protection segment were 6.7 billion euros, a decline limited to just 3%4.

ross written premiums in domestic markets totalled 2.3 billion euros (-2%). In France, business increased 4% to 1.6 billion euros, supported by good performance from Cardif Libertés Emprunteur and the effects of the insurer’s diversification strategy. Development of other businesses in addition to creditor insurance continued with Cardif IARD in property and casualty insurance, as well as a partnership with Orange in personal protection insurance (insurance of mobile devices against damage or theft). 

Protection gross written premiums in international markets amounted to 4.4 billion euros, a decline of 4%4. This decrease was limited thanks to the growth of creditor insurance in Japan. Asia recorded gross written premiums of 1 billion euros in this segment, an increase of 10%4. Gross written premiums in Latin America were 1.2 billion euros, a drop of 12%4, despite a good start for the partnership with Scotiabank. The extended lockdown, closures of retail outlets and an economic slowdown weighed against business in Chile (-27%4 vs. 2019), Brazil (-7%4 vs. 2019) and Argentina  (-7%4). European countries (outside domestic markets) and emerging markets recorded a decline of 4%4 compared with 2019, ending the year with gross written premiums of 2.2 billion euros. Business suffered significantly in Spain (-24% vs. 2019), but benefited from growth generated by the pet protection offer created for customers of Sainsbury’s Bank in the United Kingdom. 

Strong mobilization to address the health crisis 

BNP Paribas Cardif mobilized to support its customers and partners. The company ensured business continuity thanks to rapid and agile organization, supported by a massive transition to remote working around the world. In France, 98% of staff were able to work from home during the health crisis. 

BNP Paribas Cardif allocated 160 million euros to support its policyholders: 

To meet the challenges of an unprecedented public health crisis, BNP Paribas Cardif expanded eligibility coverage conditions for hospitalization due to Covid-19 (Italy and Japan) and extended coverage for policyholders even if premiums had not been paid (in France, Belgium, Italy and the United Kingdom). To ensure coverage for additional claims, the insurer also waived the last pandemic exclusion clauses for individual policyholders that remained applicable in countries where it does business.

BNP Paribas Cardif also introduced new services to simplify the lives of its policyholders. In France, policyholders with supplemental health insurance from BNP Paribas had access to telemedicine appointments with no additional fees. The insurer also simplified procedures in many countries, reducing the number of supporting documents needed in order to speed claims payments. BNP Paribas Cardif also simplified the medical approval process for creditor insurance to enable its policyholders to move forward with their projects.

To support its partners in responding to the new needs of their customers, BNP Paribas Cardif offered new coverage for risks that became especially salient during the crisis: 

To add new value to its offerings, the insurer introduced a life and health insurance product in Latin America for customers of its partner Scotiabank. This 100% online offer includes a complete ecosystem of services. The insurer also created an “employability platform” for policyholders in Latin America, including access to over 1,500 different online courses in a host of in-demand skills for the future, such as data analysis, artificial intelligence and web development. This offer helps people improve their skills and prepare for a job market that is undergoing major transformations. This proactive initiative reflects the insurer’s commitment to increasing useful day-to-day support for its policyholders.

This same approach applied in Asia, where the insurer included unemployment cover in creditor insurance marketed by Sumitomo Mitsui Trust Bank in Japan, a country that previously had enjoyed virtually full employment. In several European markets (Germany, Italy, Spain, Czech Republic, Poland and others), BNP Paribas Cardif developed extended job loss cover for its partner Volkswagen Financial Services, which has integrated the offer in financing for all new or used vehicles purchased by its customers since the end of April 2020, bringing them true peace of mind. Some 80,000 policies had already been subscribed in Germany at the end of January 2021.

Working with its partner BNL in Italy, BNP Paribas Cardif added free of charge two cover extensions to the UNICA health insurance policy. These guarantees cover people who test positive for the Covid virus and must be hospitalized or must quarantine at home. New services were proposed as well, including a chatbot to provide policyholders with geolocation information such as emergency numbers and the nearest medical facilities, as well as advice and details of their coverage. 

In addition, BNP Paribas Cardif actively contributed to support for the economic recovery in 2020. The company invested 100 million euros in the Sustainable Recovery Investment Program led by French insurers and the Caisse des Dépôts, created to support SMEs and mid-caps in the food, tourism, leisure, research and healthcare sectors in particular. The insurer also took part in a state solidarity fund created to aid small business, allocating 16 million euros. 

As a long-term investor, BNP Paribas Cardif continued to support businesses and provide financing for the economy. Following the recommendations of the Tibi report, the insurer joined other institutional investors to pledge funding for tech businesses. 

BNP Paribas Cardif continues development underpinned by digital maturity and diversification  

BNP Paribas Cardif’s support for policyholders and partners and its resilience in surmounting the crisis have been possible thanks to the insurer’s solid fundamentals. They are also the fruit of the Cardif Forward 2020 strategic plan, which was centered on diversification – of geographies, distribution channels and products – and digitalization.

Extensive automation proved an essential asset for the insurer when the Covid-19 crisis broke out:

Digitalized procedures for creditor insurance in France have since 2017 made it possible for nearly 412,000 BNP Paribas customers to complete medical approval procedures directly online. This process makes it possible for over 80% of customers to obtain immediate medical approval online. In under ten minutes, applicants simply complete a personalized medical questionnaire in order to take out creditor insurance. 

Similar initiatives have been introduced in several countries around the world. In the Netherlands, an online platform facilitates subscription of creditor insurance distributed by brokers in the country. During the lockdown in Chile, digitalization of claims submissions became essential to ensure continuity of service for policyholders. Teams mobilized to enable customers to go online to submit their claim, track their request and rapidly receive compensation. A total of 250,000 claims were processed in 2020 in Chile in these exceptional circumstances. This project elevated the customer experience for the long-term. 

Development of callbots enabled automated handling of frequently asked questions from policyholders. In Russia, for example, a callbot is able to handle over 50% of phone calls and provide initial information on policy coverage. Other initiatives include the DDobaghi chatbot in South Korea, which gives quick answers to partners 24/7 thanks to artificial intelligence. In Brazil, a chatbot accelerates processing of claims and requests for information regarding policies. Over 18,700 customers took advantage of this service with their creditor insurance policy in 2020, and over 31,000 requests have been recorded since the introduction of the chatbot in 2018.

These automation innovations have been possible thanks to the Data Lab, created in 2015. BNP Paribas Cardif has reorganized around this inhouse center of expertise to roll out more efficient and faster services using data to make insurance more accessible. At the end of 2020 some 15 different countries where BNP Paribas Cardif does business used this platform, and around 30 models were in production. Projects using tools developed by the Data Lab will continue to ramp up. Automated document processing will be introduced internationally, for example, accelerating claims processing in multiple countries.

Thanks to diversification and digitalization, BNP Paribas Cardif was able to pursue its growth in 2020 and drive very sustained commercial momentum. The insurer signed or renewed more than 100 partnerships in 2020, reflecting this dynamic business development. In Latin America BNP Paribas Cardif signed a new partnership with Brasilseg, a Brazilian bancassurance specialist, and with Financiera Oh, a subsidiary of the retail group Inretail in Peru. The insurer also renewed its partnership with Grupo Aval in Colombia. In Asia, BNP Paribas renewed partnerships with HNB in Taiwan and with Citibank in South Korea. 

In France, in late 2020 BNP Paribas Cardif expanded its partnership with Welcom’, a mobile phone specialist that works with multiple operators. BNP Paribas Cardif has insured the mobile phones of Welcom’ customers against theft or damage since 2019. The insurer now provides coverage for other nomadic devices as well (laptops, tablets, etc.). Already a partner of Matmut in property and casualty insurance through Cardif IARD, BNP Paribas Cardif expanded its partnership to include savings in 2020. The Complice Vie life insurance contract, designed with AEP, has been marketed by Matmut Patrimoine since July 2020. The product is expected to be offered via the entire Matmut network from June of this year. This partnership in savings will continue to expand in 2021 with the launch of an individual retirement savings plan (branded Complice Retraite). The product will debut with high net worth clientele by this summer before being launched for the general public in 2022. A Luxembourg-domiciled life insurance contract developed by Cardif Lux Vie (Complice Vie Premium) is also planned for distribution via the Matmut Patrimoine network.