Az elmúlt évben érzékelhetően bizakodóbbá váltak a hazai munkavállalók egy esetleges munkanélküliség időtartamát illetően, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. A felmérés szerint enyhén nőtt azon válaszadók köre, akik akár több mint egy évre elegendő anyagi megtakarítással is rendelkeznek.

A 2024 utolsó negyedévében készült felmérésben a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe 76 pontos értéket vett fel, amely a megelőző év hasonló időszakához képest 1 pontos emelkedést mutat.

Az előző év azonos időszakához képest 4 pontos ugrással 65 pontra emelkedett az a mutató, amely azt vizsgálja, hogy a munkavállalók mennyire bíznak abban, hogy egy esetleges állásvesztés vagy felmondás esetén könnyen találnának a képzettségüknek megfelelő új állást. A részeredmények szintjén is jól érzékelhető a változás: a tavalyi 30-ról 34%-ra, valamint 21-ről 23%-ra nőtt azok aránya, akik szerint könnyen, illetve nagyon könnyen találnának maguknak új munkahelyet, ezzel párhuzamosan 15-ről 10%-ra esett azoké, akik ezt nehéznek ítélik meg.

Enyhén árnyalja az összképet, hogy a kutatás szerint az interjúalanyok közel kétharmada (64%-a) egyáltalán nem aggódik amiatt, hogy egy éven belül esetleg elveszítheti az állását, ami az előző év hasonló időszakához képest 8 százalékpontos esést mutat, miközben a tavalyi 11-ről mostanra 16%-ra ugrott azok aránya, akik emiatt már csak kis mértékben aggódnak.

Pozitív fejleménynek tekinthető, hogy a tavalyi évben mért 18%-hoz képest mostanra már csak a megkérdezettek 15% jelezte azt, hogy a háztartása kevesebb, mint egy hónapot tudna csak átvészelni a fő kereső állásvesztése esetén, míg ezzel párhuzamosan 8-ról 11%-ra, valamint 19-ról 21%-ra ugrott azok aránya, akik 7-12 hónapra, illetve több mint egy évre elegendő megtakarítással is rendelkeznek.

„Az előző évhez képest kifejezetten pozitív irányú változást tapasztalunk a válaszadók munkanélküliségre vonatkozó attitűdjében, mivel annak becsült időtartamát tekintve jelentős csökkenés figyelhető meg. Többségük szerint probléma esetén is viszonylag hamar megbirkóznának a munkakeresés kihívásaival” – mondta el Kiss Márk István. A BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója hozzátette: a növekvő optimizmust az is erősítheti, hogy nőtt a munkanélküliség esetén felélhető megtakarítások nagysága is.

Lényeges fejlemény, hogy az előző év hasonló időszakához képest változatlanul 87 pontot vett fel a munkavállalók mostani munkahelyük fennmaradásával kapcsolatos optimista percepciója. A részeredmények alapján az interjúalanyok 72%-a úgy vélte, hogy a cég, ahol dolgozik – függetlenül a saját pozíciójától – még több mint öt évig biztosan megmarad. Továbbá 5-ről 8%-ra emelkedett azok aránya, akik szerint ennek hossza négy-öt év is lehet.

A felmérés szerint a megelőző év azonos időszakához képest 1 ponttal emelkedett az a mutató, amely a munkavállalók azzal kapcsolatos attitűdjeit méri, hogy a jelenlegi pozíciójukat mennyire érzik biztosnak az adott cégen belül: az így elért 77 pont nagyjából megegyezik a korábbi negyedévekben mért adatokkal. A vonatkozó részadatok szerint a válaszadók 57%-a azt gondolja, hogy jelenlegi pozíciójuk több mint öt évig biztosan meg fog maradni, ami az előző év hasonló időszakához képest 1 százalékpontos emelkedést és a részindex stabilitását jelenti.

A hazai munkavállalók általánosságban úgy vélik, hogy a munkaerőpiaci körülmények akár már egy-két éven belül is jelentősen átalakulhatnak, és a megkérdezettek közel fele optimista ennek a technológiai átalakulásnak a hatásaival kapcsolatban – derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös felméréséből.

A BNP Paribas Cardif negyedévente elkészített Munkaerőpiaci Stabilitási Indexének meghatározásakor idén ősszel először vizsgálta meg részletesen a hazai munkavállalók mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos vélekedését. A kutatás elsősorban arra kereste a választ, hogy a magyar munkavállalók szerint milyen hatással lesznek az állásukra az ilyen típusú technológiai rendszerek.

A felmérésből kiderül, hogy a válaszadók szerint a mesterséges intelligencia át fogja alakítani a mindennapokat: 43%-a szerint nagyon, közel 20%-uk szerint teljesen és valamivel kevesebb, mint egynegyedük szerint csak kicsit fog megváltozni az emberek élete ennek hatására. A változás megítélésével kapcsolatban azonban egyenlő arányban megosztottak a válaszadók: 41%-uk véli úgy, hogy az általánosságban inkább rossz, vagy nagyon rossz következményekkel jár, másrészről azonban közel 46%-uk bizakodó a mesterséges intelligencia hatásaival kapcsolatban. Egy másik kérdéshez kapcsolódóan kiderült, hogy a munkavállalók közel kétharmada (63%) szerint a mesterséges intelligencia elsősorban azokat érinti majd hátrányosan, akik alacsony képzettséget igénylő munkát végeznek, csak 29%-uk gondolja úgy, hogy a magasabb kvalitást igénylő munkakörök vannak veszélyben.

A kutatás eredményeiből viszont az is látszik, hogy a megkérdezettek a saját munkahelyük megítélése kapcsán már jóval bizakodóbbak: 5-ből 4 válaszadó (81%) egyáltalán nem aggódik amiatt, hogy az MI miatt elveszítheti az állását a következő egy-két évben és csak kevesebb, mint 5%-uk válaszolta azt, hogy emiatt eléggé, vagy nagyon aggódik.

Arra a kérdésre, hogy a mesterséges intelligenciának köszönhetően vajon könnyebbé és hatékonyabbá válik-e a munkavégzés, a megkérdezettek 53%-a válaszolta azt, hogy valószínűleg igen, további 17%-uk ezt kifejezetten biztosra vette. Azzal kapcsolatban azonban, hogy az MI hatására létrejöhetnek-e új munkahelyek, rendkívül kiegyenlített a válaszadók aránya: egyaránt 32-32% állította azt, hogy valószínű, illetve nem valószínű ennek bekövetkezése.

„A magyar munkavállalók nagyobb része úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligencia jobbára pozitív hatással lesz a munkájuk jövőjére. A BNP Paribas Cardifnál az MI olyan alkalmazására törekszünk, ami az alacsonyabb hozzáadott értékű feladatok kiváltásával lehetővé teszi munkatársaink számára, hogy több időt töltsenek összetettebb és empátiát igénylő tevékenységekkel, amikkel az ügyfeleink igényeit jobban ki tudjuk elégíteni” – mondta el Kiss Márk István. A BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója hozzátette: bár az új munkalehetőségekkel kapcsolatos várakozások és a félelem a munkahely elvesztésével kapcsolatban ellentmondásosak, képzésekkel és új tudás megszerzésével a munkavállalók fokozhatják magabiztosságukat és csökkenthetik a jövő okozta bizonytalanság érzését.

A kérdőívben arra is rákérdeztek, hogy az érintett munkavállalók szerint mennyi idő múlva jelentkeznek a mesterséges intelligencia alkalmazásának következményei az általuk betöltött munkakörökben: 15%-uk szerint ez egy-két, 33% szerint három-öt, 26% szerint 5-10 éven belül lesz érzékelhető, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy 9%-uk szerint már most is érezhetőek a hatások.

Az elmúlt egy évben érzékelhetően emelkedett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. A felmérés rávilágít a magyarok megváltozott megtakarítási szokásaira: érdemben nőtt azon válaszadók köre, akik akár félévre elegendő anyagi megtakarítással is rendelkeznek, miközben ötödére csökkent azok aránya, akiknél ez az időszak legfeljebb egy hónap.

Az idei harmadik negyedévben készült felmérésben a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe 77 pontos értéket vett fel, amely az előző év hasonló időszakához képest 3 pontos emelkedést mutat.

„A kutatás több részeredményét is figyelembe véve, az előző évhez képest kifejezetten pozitív irányú változást tapasztalunk a munkavállalók attitűdjében, mivel optimistábbak a munkahelyük biztonságával kapcsolatban és úgy vélik, hogy probléma esetén is viszonylag hamar megbirkóznának a kihívásokkal” – mondta el Kiss Márk István. A BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója hozzátette: a megelőző időszakok adatai a bizalmi attitűd folyamatos gyengülését tükrözték, ezért az csak hosszabb távon derülhet ki, hogy a mostani kedvezőbb értékek egyben trendfordulót is jelentenek-e.

A kutatás szerint az interjúalanyok közel kétharmada (65%-a) egyáltalán nem aggódik amiatt, hogy egy éven belül esetleg elveszítheti az állását, ami az előző év hasonló időszakához képest ugyan változatlan arányt mutat, ugyanakkor a tavalyi 14-ről mostanra 17%-ra ugrott azok aránya, akik emiatt már csak kis mértékben aggódnak. Ezzel kapcsolatban a kutatás most először azt is vizsgálta, hogy a munkavállalók hogyan viszonyulnak a mesterséges intelligencia megjelenéséhez: a válaszadók négyötöde (81%) egyáltalán nem, közel egytizedük (8,7%) pedig kicsit aggódik és kevesebb, mint 5% azok aránya, akik nagyon, vagy eléggé aggódnak, hogy az ilyen típusú új eszközök miatt munkanélkülivé válhatnak.

Mindenképpen pozitív fejleménynek tekinthető, hogy a tavalyi évben mért 24%-hoz képest mostanra már csak a megkérdezettek 21% jelezte azt, hogy a háztartása kevesebb, mint egy hónapot tudna csak átvészelni a fő kereső állásvesztése esetén, míg ezzel párhuzamosan 16-ról 19%-ra ugrott azok aránya is, akik viszont akár 4-6 hónapra elegendő megtakarítással is rendelkeznek. 

Lényeges fejlemény, hogy 2023 hasonló időszakához képest 3, az év elejéhez képest pedig 4 ponttal emelkedve 88 pontot vett fel a munkavállalók mostani munkahelyük fennmaradásával kapcsolatos optimista percepciója. A részeredmények alapján az interjúalanyok 76%-a úgy vélte, hogy a cég, ahol dolgozik – függetlenül a saját pozíciójától – még több mint 5 évig biztosan megmarad, ami egy év alatt 7 százalékpontos ugrást jelent, ezzel párhuzamosan 10-ről 6 százalékpontra esett azok aránya, akik mindössze 2-3 évet jelöltek meg.

A felmérés szerint a megelőző év azonos időszakához képest 5 ponttal emelkedett az a mutató, amely a munkavállalók azzal kapcsolatos attitűdjeit méri, hogy a jelenlegi pozíciójukat mennyire érzik biztosnak az adott cégen belül: az így elért 78 pont az elmúlt 2 és fél év legmagasabb értéke. A vonatkozó részadatok szerint a válaszadók 60%-a azt gondolja, hogy jelenlegi pozíciójuk több mint 5 évig biztosan meg fog maradni, ami az előző év hasonló időszakához képest 6 százalékpontos emelkedést jelent, továbbá 2 százalékponttal emelkedett azok aránya is, akik szerint ez az időszak 4-5 év. A pozitív irányú trendet erősíti, hogy ezzel párhuzamosan 10-ről 6 százalékpontra esett azon válaszadók aránya, akik szerint ez a periódus legfeljebb egy év.  

Az előző év azonos időszakához képest változatlanul 62 pontot ért el az a mutató, amely azt vizsgálja, hogy a munkavállalók mennyire bíznak abban, hogy egy esetleges állásvesztés vagy felmondás esetén milyen könnyen találnának a képzettségüknek megfelelő új állást. A részeredmények szintjén csak minimálisan tapasztalható változás: a tavalyi 21-ről 17%-ra esett azok aránya, akik szerint nehezen, vagy nagyon nehezen találna magának új munkahelyet, ezzel párhuzamosan 24-ről 33%-ra emelkedett azoké, akik úgy vélik, hogy nem könnyen, de nem is nehezen szereznének új állást.

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.

Az év elején készült felmérésben a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe 74 pontos értéket vett fel, amely a megelőző negyedévhez és az előző év hasonló időszakához képest egyaránt 1-1 pontos visszaesést mutat.

„Év végéhez képest kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimizmusa az éppen aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, emellett jobban tartanak egy esetleges állásvesztéstől is, mint egy évvel ezelőtt” – mondta el Kiss Márk István. A BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója hozzátette: a nyár vége óta enyhén, de folyamatosan emelkedő munkanélküliségi ráta kezd visszatükröződni a munkavállalók bizalmi attitűdjében is, ugyanakkor az csak hosszabb távon derülhet ki, hogy a trend mennyire lesz valóban tartós.

Az eredményekből kiderült, hogy a válaszadók közel ötödének (18%) a háztartása kevesebb, mint egy hónapot tudna átvészelni a fő kereső állásvesztése esetén, ami a megelőző év hasonló időszakához képest változatlan értéket mutat. Némileg negatív irányú trendnek tekinthető, hogy egy év alatt 45-ről 50%-ra emelkedett azok aránya, akik maximum 3 hónapot tudnának ilyen módon átvészelni, ezzel párhuzamosan 21-ről 15%-ra esett azok aránya, akik 4-6 hónapra elegendő megtakarítással rendelkeznek.

Az interjúalanyok közel kétharmada (65%-a) egyáltalán nem aggódik amiatt, hogy egy éven belül esetleg elveszítheti az állását, ami az előző negyedévhez képest 7, az előző év hasonló időszakához képest viszont csak 2 százalékpontos csökkenést mutat. A tendencia egyik oka, hogy a tavaly év végi 11-ről, valamint az előző évi 13-ról mostanra 16 százalékpontra emelkedett azok aránya, akik már kis mértékben aggódnak az állásvesztés miatt.  

A felmérés egyébként azt is vizsgálta, hogy az interjúalany milyen valószínűséggel kötne meg egy olyan típusú biztosítást, amely munkanélküliség esetén anyagilag kisegítené. Az eredmények alapján 3 százalékponttal 36%-ra emelkedett azok aránya egy év alatt, akik biztosan hajlandóak lennének egy ilyen biztosítás megkötésére és 23-ról 16%-ra csökkent azok aránya, akik azt válaszolták, hogy már rendelkeznek ilyen szerződéssel.

Lényeges fejlemény, hogy 2023 év elejéhez képest 4, az előző negyedévhez képest pedig 3 ponttal csökkenve 84 pontot vett fel a munkavállalók mostani munkahelyük fennmaradásával kapcsolatos optimista percepciója. A részeredmények alapján az interjúalanyok 72%-a úgy vélte, hogy a cég, ahol dolgozik – függetlenül a saját pozíciójától – még több mint 5 évig biztosan megmarad. Az ezzel kapcsolatos percepció 1 százalékpontot csökkent az előző év hasonló időszakához képest.

A felmérés szerint az előző negyedévhez képest változatlan, a megelőző év hasonló időszakához képest pedig 1 ponttal emelkedett az a mutató, amely a munkavállalók azzal kapcsolatos attitűdjeit méri, hogy a jelenlegi pozíciójukat mennyire érzik biztosnak az adott cégen belül. Az így elért 76 pontra vonatkozó részadatok szerint a válaszadók 58%-a azt gondolja, hogy az több mint 5 évig biztosan meg fog maradni, ami az előző év hasonló időszakához képest 3, az előző negyedévhez képest pedig 2 százalékpontos emelkedést jelent.

Az előző év azonos időszakához képest 2 ponttal csökkent és jelenleg 60 pontot ért el az a mutató, amely azt vizsgálja, hogy a munkavállalók mennyire bíznak abban, hogy egy esetleges állásvesztés vagy felmondás esetén milyen könnyen találnának a képzettségüknek megfelelő új állást. A részeredmények szintjén minimálisan tapasztalható változás ezen a téren: 48% szerint könnyen, vagy nagyon könnyen találna magának új munkahelyet, hasonlóan a megelőző évben mért 52%-hoz.

A magyar munkavállalók bizalmi attitűdje 2023-ban kiegyensúlyozott és stabil volt, emellett bizakodásra adhat okot, hogy idén akár már javuló tendenciára is számíthatunk, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. A decemberben végzett felmérés szerint a megkérdezettek jóval optimistábban tekintenek a saját állásuk jövőbeli kilátásaira a megelőző év végéhez képest.

Az előző év utolsó negyedévében készült felmérésben a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe 75 pontos értéket vett fel, amely a megelőző negyedévhez képest 1 pontos emelkedést, a megelőző év hasonló időszakához képest pedig azonos értéket mutat.

„Összességében kiegyensúlyozott és stabil volt tavaly a magyar munkavállalók bizalmi attitűdje egész évben, amelyet érdemben nem befolyásolt a gazdasági környezet, ugyanakkor 2022-höz képest a részértékek tekintetében enyhe csökkenés volt tapasztalható” – mondta el a BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója. Kiss Márk István szerint az előttünk álló évben javuló makrogazdasági helyzetre számíthatunk, amely várhatóan a munkavállalók hangulatára is pozitív hatással lesz, ugyanakkor kérdéses, hogy visszatérnek -e valaha a COVID-járvány előtti időszakban tapasztalt magasabb értékek.   

Az eredményekből kiderült, hogy a válaszadók közel ötödének (18%) a háztartása kevesebb, mint egy hónapot tudna átvészelni a fő kereső állásvesztése esetén, ami a megelőző év hasonló időszakához képest 2%-pontos emelkedést mutat. Ennek a negatív irányú trendnek ugyanakkor ellentmond, hogy egy év alatt 16-ról 19%-ra emelkedett azok aránya is, akik több, mint egy évet is képesek lennének ilyen módon átvészelni.

Az interjúalanyok háromnegyede (72%-a) már egyáltalán nem aggódik amiatt, hogy egy éven belül esetleg elveszítheti az állását, ami számottevő – 10%-pontos – ugrást mutat egy év alatt. A javuló tendenciát az is erősíti, ezzel párhuzamosan a 2022. év végi 18%-ról 11%-re csökkent azok aránya is, akik csak kicsit aggódnak az állásvesztés miatt.  

A felmérés egyébként azt is vizsgálta, hogy az interjúalany milyen valószínűséggel kötne meg egy olyan típusú biztosítást, amely munkanélküliség esetén anyagilag kisegítené. Az eredmények alapján 4 százalékponttal 38%-ra emelkedett azok aránya egy év alatt, akik biztosan hajlandóak lennének egy ilyen biztosítás megkötésére és 17-ről 19%-ra nőtt azok aránya, akik azt válaszolták, hogy már rendelkeznek ilyen szerződéssel.

A felmérés szerint az előző negyedévhez képest 3, a megelőző év hasonló időszakához képest pedig 2 ponttal emelkedett az a mutató, amely a munkavállalók azzal kapcsolatos attitűdjeit méri, hogy a jelenlegi pozíciójukat mennyire érzik biztosnak az adott cégen belül. Az így elért 73 pontra vonatkozó részadatok szerint a válaszadók 56%-a azt gondolja, hogy az több mint 5 évig biztosan meg fog maradni, ami az előző év hasonló időszakához képest 1 pontos esést, az előző negyedévhez képest viszont 2 pontos emelkedést jelent.

További lényeges fejlemény, hogy 2022 év végéhez képest 1, az előző negyedévhez képest pedig 2 ponttal emelkedve 87 pontot vett fel a munkavállalók mostani munkahelyük fennmaradásával kapcsolatos optimista percepciója. A részeredmények alapján az interjúalanyok 73%-a úgy vélte, hogy a cég, ahol dolgozik – függetlenül a saját pozíciójától – még több mint 5 évig biztosan megmarad. Az ezzel kapcsolatos percepció 2 százalékpontot nőtt az előző év hasonló időszakához képest.

Az előző év azonos időszakához képest változatlanul 61 pontot ért el az a mutató, amely azt vizsgálja, hogy a munkavállalók mennyire bíznak abban, hogy egy esetleges állásvesztés vagy felmondás esetén milyen könnyen találnának a képzettségüknek megfelelő új állást. A részeredmények szintjén sem tapasztalható érdemi változás ezen a téren: 51% szerint könnyen, vagy nagyon könnyen találna magának új munkahelyet, hasonlóan a megelőző évben mért 50%-hoz.

A felmérésben megkérdezettek 2022 őszéhez képest optimistábban tekintenek az őket foglalkoztató cég jövőbeni piaci kilátásaira, ennek ellenére tavaly óta enyhén csökkent az általános bizalom azzal kapcsolatban, hogy egy esetleges állásvesztés esetén az érintettek mennyire könnyen találnának a képzettségüknek megfelelő új pozíciót. A kedvezőtlen reálgazdasági mutatók dacára a tavalyi és az azt megelőző év azonos időszakával összevetve nincs számottevő változás a hazai munkavállalók saját munkaerőpiaci helyzetükkel kapcsolatos megítélése kapcsán, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából.

Az idei harmadik negyedévben készült felmérésben a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe 74 pontos értéket vett fel, amely a megelőző negyedévhez képest ugyan 1 pontos esést, de az előző évhez képest 1 pontos emelkedést jelent.

„A magyar munkavállalók mostani hangulata visszatükrözi az alacsony munkanélküliségi rátát, vagyis a kedvezőtlen gazdasági helyzet alapvetően továbbra sem befolyásolja a munkaerőpiaci folyamatokat” – mondta el a BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója. Kiss Márk István szerint a munkavállalók bizalmi attitűdje stabilizálódni látszik az elmúlt negyedévek tendenciája alapján, még akkor is, ha ezek az értékek messze elmaradnak a COVID-járvány megelőző időszakához képest.

Az eredményekből kiderült, hogy a válaszadók negyedének (24%) a háztartása kevesebb, mint egy hónapot tudna átvészelni a fő kereső állásvesztése esetén, ami a tavalyi harmadik negyedévhez képest 7 százalékpontos emelkedést mutat. Emellett az előző év hasonló időszakához képest 26%-ról 33%-ra emelkedett azok aránya, akik legfeljebb 3 hónapot bírnának ki a fő kereső munkanélkülisége esetén, míg 20%-ról 18%-ra esett azok aránya, akik akár több mint egy évet is képesek lennének ilyen módon átvészelni.

Az interjúalanyok több mint egyharmada (34%-a) azt is elmondta, hogy valamilyen szinten aggódik amiatt, hogy egy éven belül esetleg elveszítheti az állását, ami nem jelent érdemi változást az előző negyedévhez (35%) képest, ugyanakkor az előző év hasonló időszakához (39%) viszonyítva már érzékelhető a csökkenés.

A felmérés egyébként azt is vizsgálta, hogy az interjúalany milyen valószínűséggel kötne meg egy olyan típusú biztosítást, amely munkanélküliség esetén anyagilag kisegítené. Az eredmények alapján az év második negyedévéhez képest 5 százalékponttal emelkedett azok aránya, akik biztosan hajlandóak lennének egy ilyen biztosítás megkötésére: az így elért 33% ugyanakkor 4 százalékpontos csökkenést jelent az előző év hasonló időszakához képest.

A felmérés szerint az előző negyedévhez képest 4 ponttal ugyan csökkent, de a megelőző évhez képest változatlan, 73 pontos értéket vett fel az a mutató, amely a munkavállalók azzal kapcsolatos attitűdjeit méri, hogy a jelenlegi pozíciójukat mennyire érzik biztosnak az adott cégen belül. Az erre vonatkozó részadatok szerint a válaszadók 54%-a azt gondolja, hogy az több mint 5 évig biztosan meg fog maradni, ami az előző év hasonló időszakához képest 1, az előző negyedévhez képest 2 pontos csökkenést mutat.

A fenti, kissé negatív tendenciának ugyanakkor ellentmond, hogy az előző évi adatokkal összevetve 4 ponttal emelkedett, az előző negyedévhez képest pedig változatlanul 85 pontot vett fel a munkavállalók mostani munkahelyük fennmaradásával kapcsolatos optimista percepciója. A részeredmények alapján az interjúalanyok 69%-a úgy vélte, hogy a cég, ahol dolgozik – függetlenül a saját pozíciójától – még több mint 5 évig biztosan megmarad. Az ezzel kapcsolatos percepció 2 százalékpontot esett az előző év hasonló időszakához képest. Némi aggodalomra adhat okot az is, hogy az előző negyedévhez képest változatlan szintet (62 pont), az előző év hasonló időszakához képest viszont 3 pontos esést ért el az a mutató, amely azt vizsgálja, hogy a munkavállalóknak mekkora bizalma van abban, hogy egy esetleges állásvesztés vagy felmondás esetén milyen könnyen találna a képzettségének megfelelő új állást.

A tartósan magas infláció ellenére az előző év azonos időszakával összevetve alapvetően stabil a hazai munkavállalók saját munkaerőpiaci helyzetükkel kapcsolatos megítélése. A megkérdezettek egyrészt optimistábban tekintenek a munkahelyükön belüli saját pozíciójukra, másrészt nem romlott az őket foglalkoztató cég jövőbeli fennmaradásába vetett bizalmuk. Ugyanakkor tavaly óta csökkent az általános bizalom azzal kapcsolatban, hogy egy esetleges állásvesztés esetén az érintettek mennyire könnyen találnának maguknak új, a képzettségüknek megfelelő pozíciót, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából.

Az idei második negyedévben készült felmérésben a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe 75 pontos értéket vett fel, amely a megelőző negyedévhez, valamint az előző év hasonló időszakához képest is változatlan szintet ért el.

„Úgy tűnik, hogy a több mint egy éve tartó folyamatos áremelkedés és a nehéz gazdasági helyzet érdemben továbbra sem befolyásolja a munkaerőpiaci folyamatokat” – mondta el a BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója. Kiss Márk István szerint a magyar munkavállalók hangulata összességében stabilizálódni látszik.

Az eredményekből kiderült, hogy a válaszadók közel egyötödének (18%) a háztartása kevesebb, mint egy hónapot tudna átvészelni a fő kereső állásvesztése esetén, ami a tavalyi második negyedévhez képest 4 százalékpontos csökkenést mutat. Emellett az előző negyedévben mért 27%-ról 31%-ra emelkedett azok aránya, akik legfeljebb 3 hónapot bírnának ki a fő kereső munkanélkülisége esetén, míg 21%-ról 17%-ra esett azok aránya, akik akár 6 hónapot is képesek lennének átvészelni.

Az interjúalanyok 35%-a azt is elmondta, hogy valamilyen szinten aggódik amiatt, hogy egy éven belül esetleg elveszítheti az állását, ami nem jelent érdemi változást az előző negyedévhez (32%), valamint az előző év második negyedévéhez (36%) képest.

A felmérés egyébként azt is vizsgálta, hogy az interjúalany milyen valószínűséggel kötne meg egy olyan típusú biztosítást, amely munkanélküliség esetén anyagilag kisegítené. Az eredmények alapján az év eleji 33%-hoz képest 5 százalékponttal csökkent azok aránya, akik biztosan hajlandóak lennének ilyen biztosítás megkötésére.

A felmérés szerint az előző negyedévhez képest 2 ponttal, a tavalyi második negyedévhez képest pedig 4 ponttal emelkedett a munkavállalók azzal kapcsolatos optimizmusa, hogy kifejezetten a jelenlegi pozíciójukat mennyire érzik biztosnak az adott cégen belül (77 pont). Az erre vonatkozó részadatok szerint a válaszadók 56%-a azt gondolja, hogy az több mint 5 évig biztosan meg fog maradni, ami az előző év hasonló időszakához képest 3, az előző negyedévhez képest pedig 1 százalékpontos emelkedést mutat.

A fenti, pozitív tendenciának ugyanakkor kissé ellentmond, hogy az előző évi adatokkal összevetve nem változott, az előző negyedévhez képest viszont 3 ponttal csökkent a munkavállalók mostani munkahelyük fennmaradásával kapcsolatos optimista percepciója, amely megegyezik a 3 évvel ezelőtti nyári időszakban mért adatokkal, amikor a COVID-járvány nagyon erősen befolyásolta a hazai munkaerőpiaci hangulatot. A részeredmények alapján az interjúalanyok 71%-a úgy vélte, hogy a cég, ahol dolgozik – függetlenül a saját pozíciójától – még több mint 5 évig biztosan megmarad. Az ezzel kapcsolatos percepció 2 százalékpontot esett az előző negyedévhez, valamint a megelőző év hasonló időszakához képest. Némi aggodalomra adhat okoz az is, hogy az előző negyedévhez képest változatlan szintet (62 pont), az előző év hasonló időszakához képest viszont 3 pontos esést ért el az a mutató, amely azt vizsgálja, hogy a munkavállalóknak mekkora bizalma van abban, hogy egy esetleges állásvesztés vagy felmondás esetén milyen könnyen találna a képzettségének megfelelő új állást.

Az elmúlt év pesszimista gazdasági előrejelzései, valamint a jelentős áremelkedés ellenére összességében stabilizálódni látszik a munkavállalók saját munkaerőpiaci helyzetükkel kapcsolatos megítélése. A félévvel, illetve negyedévvel ezelőtti időszakhoz képest érzékelhetően optimistábban ítélik meg az egzisztenciális helyzetüket: egyrészt bizakodóan tekintenek az őket foglalkoztató cég jövőbeli fennmaradására és a saját pozíciójukra, illetve úgy érzik, hogy ha el is veszítenék az állásukat, akkor is könnyen, vagy nagyon könnyen találnának maguknak új, a képzettségüknek megfelelő pozíciót. A hitelfedezeti biztosítások piacának egyik vezetője, a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából az is kiderül, hogy a válaszadók közel egynegyede már rendelkezik olyan biztosítással, ami a munkahely elvesztése esetén pénzügyi segítséget nyújt.

Az idei első negyedévben készült felmérésben a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe 75 pontos értéket vett fel, amely a megelőző negyedévhez képest változatlan szintet ért el, míg az előző év hasonló időszakához képest 3 pontos esést mutat.

„Ha visszatekintünk az elmúlt három hónapra, illetve félévre, akkor azt tapasztaljuk, hogy némi javulás mellett alapvetően stabilizálódott a munkavállalók hangulata, ami annak is köszönhető, hogy ebben az időszakban érdemben nem változott a munkanélküliségi ráta” – mondta el a BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója. Kiss Márk István szerint úgy tűnik, hogy a tartósan magas infláció és áremelkedés egyelőre nem befolyásolja a munkaerőpiaci folyamatokat.

Az eredményekből kiderült, hogy a válaszadók közel egyharmadának (31%) a háztartása 4 hónap és egy év közötti időszakot is tudna átvészelni a fő kereső állásvesztése esetén, ami a tavalyi első negyedévhez képest 5%-pontos emelkedést mutat. A válaszadók 21%-a pedig több, mint egy évet is képes lenne átvészelni, amely 5%-pontos ugrást jelent az előző negyedévhez, illetve 3 pontos esést az előző év elejéhez képest. A dolgozók 44%-a ugyanakkor legfeljebb három hónapot tudna átvészelni ilyen körülmények között, ami az előző negyedévhez képest 4%-pontos, az előző év hasonló időszakához képest 3%-pontos esést jelent.  

Az interjúalanyok 32%-a azt is elmondta, hogy valamilyen szinten aggódik amiatt, hogy egy éven belül esetleg elveszítheti az állását, ami ugyan érzékelhető (6%-pont)csökkenést jelent az előző negyedévhez képest, de 4%-pontos emelkedést az előző év hasonló időszakához képest.

A felmérés egyébként azt is vizsgálta, hogy az interjúalany milyen valószínűséggel kötne meg egy olyan típusú biztosítást, amely munkanélküliség esetén anyagilag kisegítené. Az eredmények alapján – az őszi adatokhoz hasonlóan – minden harmadik megkérdezett (33%) biztosan hajlandó lenne ilyen biztosítás megkötésére, közel minden negyedik (23%) interjúalany pedig már rendelkezik is ilyen típusú szerződéssel.

A kutatásból továbbá az is kiderül, hogy az előző évi adatokkal összevetve ugyan 1 ponttal esett, az előző negyedévhez képest viszont 2 ponttal emelkedett a munkavállalók jelenlegi munkahelyük fennmaradásával kapcsolatos optimista percepciója, ami nagyjából a COVID-járvány idején mért adatokhoz közelít. A részeredmények alapján az interjúalanyok 73%-a vélte úgy, hogy a cég, ahol dolgozik – függetlenül a saját pozíciójától – még több mint öt évig biztosan megmarad. Az ezzel kapcsolatos percepció ugyan 2%-pontot esett egy év alatt, ugyanakkor ugyanennyit emelkedett is az előző negyedévhez képest.

Azzal kapcsolatban azonban már kevésbé érzékelhető érdemi változás a válaszadók körében a megelőző évhez, illetve negyedévhez képest, hogy egy esetleges állásvesztés vagy felmondás esetén milyen könnyen találnának a képzettségüknek megfelelő új állást. Az elért a 62 pont 1 pontos esést jelent 2022 januárjához képest és 1 pontos emelkedést az előző negyedévhez képest.

Mindemellett a felmérés szerint az elmúlt negyedévben nem változott a munkavállalók azzal kapcsolatos optimizmusa, hogy kifejezetten a jelenlegi pozíciójukat mennyire érzik biztosnak az adott cégen belül (75 pont), viszont a megelőző év hasonló időszakához képest 4 pontos esést látunk. Az erre vonatkozó részadatok szerint a válaszadók 55%-a azt gondolja, hogy az több mint öt évig biztosan meg fog maradni, ami 6%-pontos esést mutat az előző év hasonló időszakához képest.

A romló gazdasági mutatók és negatív előrejelzések ellenére az őszi időszakhoz képest év végére enyhén javult a munkavállalók saját munkaerőpiaci helyzetükkel kapcsolatos hangulata. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy érzékelhetően többen tekintenek optimistán az őket foglalkoztató cég jövőbeli fennmaradására. Ugyanakkor a munkavállalók kevésbé derülátók azzal kapcsolatban, hogy amennyiben állásvesztésre kerülne sor, akkor könnyen, vagy nagyon könnyen találnának maguknak új, a képzettségüknek megfelelő pozíciót. A hitelfedezeti biztosítások terén piacvezető BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából az is kiderül, hogy a válaszadók egyötöde valószínűleg vagy biztosan kötne olyan biztosítást, ami a munkahely elvesztése esetén pénzügyi segítséget nyújt.

A tavalyi év utolsó negyedévében készült felmérésben a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe 75 pontos értéket vett fel, amely a tavalyi év hasonló időszakához képest 1 pontos esést, illetve az előző negyedévhez képest 2 pontos emelkedést mutat. 

„A romló gazdasági tendenciák és borúlátó előrejelzések ellenére a munkavállalók hangulata nem romlott tovább ősz óta, sőt, enyhe emelkedés mellett alapvetően stabilizálódott” – mondta el a BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója. Kiss Márk István szerint ugyanakkor a következő időszak lényeges kérdése, hogy a reálgazdaságba begyűrűző energiaválság és a várhatóan tartósan magas infláció milyen hatást gyakorol majd a munkaerőpiaci folyamatokra és ezzel hogyan befolyásolja a munkavállalók hangulatát. 

Az eredményekből kiderült, hogy a válaszadók 48%-ának a háztartása legfeljebb három hónapot tudna átvészelni a fő kereső állásvesztése esetén, ami az előző negyedévhez képest 5%-pontos esést jelent. Ezzel szemben a dolgozók közel egyharmada (32%) – az előző negyedévhez hasonlóan – 4 hónap és egy év közötti időszakot is kibírna ilyen körülmények között. Emellett 16%-uk több, mint egy évet is képes lenne átvészelni, amely viszont 4, illetve 7 százalékpontos visszaesést jelent az előző negyedévhez, illetve félévhez képest.

A kérdéssorokból az is kiderül, hogy állásvesztés esetén a válaszadók több mint kétharmada (67%) szerint lenne valaki a háztartásban, akire támaszkodhatnak és szinte ugyanennyien (66%) tudnának kölcsönkérni családtagtól, vagy rokontól is, 48%-uknak pedig valamelyik barát is tudna segíteni. Az előző negyedévhez hasonlóan a válaszadók közel negyede (24%) állította azt, hogy abban az esetben, ha elveszítené az állását, rendelkezne olyan biztosítással, amelyből pénzhez jutna. A felmérés egyébként azt is vizsgálta, hogy az interjúalany milyen valószínűséggel kötne meg egy olyan típusú biztosítást, amely munkanélküliség esetén anyagilag kisegítené. Az eredmények alapján – az őszi adatokhoz hasonlóan – minden ötödik megkérdezett (20%) valószínűleg, vagy biztosan hajlandó lenne ilyen biztosítás megkötésére. 

A kutatásból továbbá kiderül, hogy az előző évi adatokkal összevetve ugyan 2 ponttal esett, az előző negyedévhez képest viszont 5 ponttal emelkedett a munkavállalók jelenlegi munkahelyük fennmaradásával kapcsolatos optimista percepciója, ami nagyjából a COVID-járvány idején mért adatokhoz közelít. A részeredmények alapján az interjúalanyok 71%-a vélte úgy, hogy a cég, ahol dolgozik – függetlenül a saját pozíciójától – még több mint öt évig biztosan megmarad. Az ezzel kapcsolatos percepció 3%-ot esett egy év alatt, ugyanakkor 4-et emelkedett az előző negyedévhez képest. 

Az interjúalanyok 38%-a azt is elmondta, hogy valamilyen szinten aggódik amiatt, hogy egy éven belül esetleg elveszítheti az állását, ami minimális (2 pont) csökkenést jelent az előző negyedévhez képest. 

Azzal kapcsolatban azonban már kevésbé optimisták a válaszadók, hogy egy esetleges állásvesztés vagy felmondás esetén milyen könnyen találnának a képzettségüknek megfelelő új állást. Az előző negyedévhez képest itt számottevő (5 pontos) esést regisztráltak, így ez a részmutató 61 pontot vett fel.

Mindemellett a felmérés szerint az elmúlt negyedévhez, valamint a megelőző év hasonló időszakához képest szinte változatlan a munkavállalók azzal kapcsolatos optimizmusa, hogy kifejezetten a jelenlegi pozíciójukat mennyire érzik biztosnak az adott cégen belül (74 pont). Az erre vonatkozó részadatok szerint az előző év hasonló időszakához képest változatlanul a válaszadók 57%-a annyira optimista a saját pozíciójukra kapcsán, hogy azt gondolja, hogy az több mint öt évig biztosan meg fog maradni.

A jelenlegi geopolitikai környezet és ezzel összefüggésben a romló gazdasági mutatók már a munkaerőpiacon is jelentősen éreztetik a hatásukat. A magyar dolgozók 40%-a valamilyen mértékben aggódik amiatt, hogy egy éven belül esetleg elveszítheti az állását, ami 12%-pontos emelkedést jelent fél éven belül, derül ki a hitelfedezeti biztosítások terén piacvezető BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából.

• A magyar munkavállalók 40% valamilyen módon tart attól, hogy egy éven belül elveszíti az állását
• A megkérdezettek kevesebb, mint egynegyede (23%) rendelkezik munkanélküliség esetére szóló biztosítással
• Minden ötödik válaszadó (21%) valószínűleg vagy biztosan kötne olyan biztosítást, ami munkanélküliség esetén nyújt anyagi támogatást
• A munkavállalók 65%-a gondolja úgy, hogy könnyen találna a képzettségének megfelelő új munkát
   

A 2022 harmadik negyedévében készült felmérésben a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe 73 pontos értéket vett fel, amely 4 pontos esést jelent a tavalyi év hasonló időszakához, illetve 2 pontos csökkenést az előző negyedévhez képest.

„Az őszi adatokból az derül ki, hogy a COVID-járvány idejéhez hasonlóan a romló gazdasági tendenciák, valamint a háború által okozott gazdasági és társadalmi bizonytalanság hatására a munkavállalók hangulata ismét pesszimistábbá vált” – mondta el a BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója. Kiss Márk István szerint a félelem valóban nem alaptalan, mivel a KSH által év közben mért 3,3%-os szintről októberre 3,6%-ra nőtt a munkanélküliségi ráta, ami a téli hónapokban akár még tovább is emelkedhet, mivel az energiaválság egyre erőteljesebben érinti a piaci szektort is.

Az eredményekből kiderült, hogy a válaszadók 43%-ának a háztartása legfeljebb három hónapot tudna átvészelni a fő kereső állásvesztése esetén. Ezzel szemben a dolgozók közel egyharmada (32%) – az előző negyedévhez hasonlóan – 4 hónap és egy év közötti időszakot is kibírna, 19%-uk pedig több, mint egy évet is képes lenne átvészelni, amely 3%-pontos visszaesést jelent az előző negyedévhez képest.

A kérdéssorokból az is kiderül, hogy állásvesztés esetén a válaszadók 69%-a szerint lenne valaki a háztartásban, akire támaszkodhatnak. Közel kétharmaduk (61%) kölcsön tudna kérni olyan családtagtól, vagy rokontól, akivel egyébként nem lakik közös háztartásban. A válaszadók kevesebb mint negyede (23%) állította azt, hogy abban az esetben, ha elveszítené az állását, rendelkezne olyan biztosítással, amelyből pénzhez jutna. Egy másik kérdés egyébként arra is kíváncsi volt, hogy az interjúalany milyen valószínűséggel kötne meg egy olyan típusú biztosítást, amely munkanélküliség esetén anyagilag kisegítené. Az eredmények alapján minden ötödik megkérdezett (21%) valószínűleg, vagy biztosan hajlandó lenne ilyen biztosítás megkötésére.

A kutatásból az is kiderül, hogy az előző évi adatokkal összevetve jelentősen, vagyis 9, az előző negyedévhez képest pedig 4 ponttal esett vissza a munkavállalók jelenlegi munkahelyük fennmaradásával kapcsolatos optimista percepciója: ilyen szintű pesszimizmus 2014-2015 táján volt érzékelhető, vagyis még a járványidőszakban is optimistábbak voltak a válaszadók. A részeredmények alapján az interjúalanyok 67%-a vélte úgy, hogy a cég, ahol dolgozik – függetlenül a saját pozíciójától -, még több mint öt évig biztosan megmarad. Az ezzel kapcsolatos percepció 12%-pontot esett egy év alatt, illetve 6-ot az előző negyedévhez képest.

Az interjúalanyok 40%-a azt is elmondta, hogy valamilyen szinten aggódik amiatt, hogy egy éven belül esetleg elveszítheti az állását, ami közel 9%-pontos emelkedést jelent az előző negyedévhez képest.

A kutatás eredményei kapcsán ugyanakkor pozitív fejleménynek számít a munkavállalók azzal kapcsolatos optimizmusa, hogy egy esetleges állásvesztés, vagy felmondás esetén mennyire érzik úgy, hogy könnyen találnának a képzettségüknek megfelelő új állást: az előző negyedévhez hasonlóan 65 pontot regisztráltak, míg az előző év azonos időszakában ez a mutató 63, 2020-ban pedig 59 pont volt. Az ezzel kapcsolatos részkérdésben pedig a válaszadók több mint fele (55%) állította azt, hogy könnyen, vagy nagyon könnyen találna magának munkát, ami az előző negyedévhez képest nem jelent érdemi változást (54%).Mindemellett a felmérés szerint az elmúlt negyedévhez képest ugyan változatlan, de a megelőző év hasonló időszakához képest 5 ponttal esett vissza a munkavállalók azzal kapcsolatos optimizmusa, hogy kifejezetten a jelenlegi pozíciójukat mennyire érzik biztosnak az adott cégen belül: a 73 pontos érték utoljára 2020 nyarán és őszén jellemezte a munkavállalókat. Az erre vonatkozó részadatok szerint egy év alatt 59%-ról 55%-pontra csökkent azok aránya, akik a saját pozíciójukra vonatkozóan annyira optimisták, hogy azt gondolják, hogy az több mint öt évig biztosan megmaradna.